Császáros anyukák, nektek hogy esnek a negatív és támadó vélemények?

Hát őszintén szólva teljesen hidegen hagy a dolog,az hogy ki mit gondol és ki mit szól.

Személy szerint még nem mondta ezt nekem senki,de jobban is tette...

Sürgősségi császárom volt,ráadásul a 34.héten(!),mivel elfolyt a magzatvizem,200 felett volt a vérnyomásom és féltek az orvosok,hogy agyvérzést kapok szülés közben,és még a hab a tortán,hogy a fiam válla-ill.nyaka köré volt tekeredve a köldökzsinór...

Így nem tartották biztonságosnak a természetes szülést.

Kijelentem NEM érzem magam kevesebbnek,rosszabbnak azért mert császárral született meg a gyermekem.

És nem is vagyok és egyetlen anya sem az,aki nem természetes úton hozza világra a gyermekét!!!!!!!!

Nem ettől lesz valaki rossz vagy jó anya,hanem attól hogyan neveli a gyermekét,hogyan áll hozzá,mennyit törődik vele stb.

Aki ezt nem tudja felfogni,azzal nem is kell foglalkozni,mivel annyira hülye és primitív,hogy egy szót nem érdemel.

Én mostanság pont hogy az ellenkező tendenciával találkozom, tehát felénk pl. a szülések fele! császáros- és emiatt ez egy olyannyira elfogadott dolog hogy szinte az érzi kellemetlenül magát aki hüvelyi úton szült. A babaklubba ahova járunk pl. mi ott ez állandóan feljön vmiért (nem értem ha ennyire BIZTOSAK magukban hogy minden 100%ban megfelelően és ideálisan alakult akkor minek ezt ennyit bizonygatni??én se beszélgetek a hüvelyi szülésemről) és különböző indokokat hoznak fel mindig hogy miért is SOKKAL JOBB császárral szülni. 1.Mert tudod mikor lesz (programozott) nem kell az éjszaka közepén kialvatlanul menni szülni(??) 2. kiszedik a gyereket és nem tágul ki a hüvely és nem HAGY EL A FÉRJED ergo aki hüvelyi úton szül azt mind elhagyják előbb utóbb 3. nem nézi a férjed a fájdalomtól eltorzult fejedet és nem ábrándul ki 4. nem lesz gátmetszésed.

És egymást ragozzák túl azzal kapcsolatban hogy mennyire jól voltak már a műtét után pár órával jöttek mentek, ellátták a babát.

Én ezeket mind készséggel elhiszem, csak egyre inkább ezzel találkozom, mint írtam hogy kellemetlenül érzem magam hogy nem császáros voltam.

Teljesen megértem az utolsót,mert én is hasonlót tapasztalok! Pedig én is császáros voltam.

Engem nagyon kiakaszt mikor úgy kezelik a császármetszést mint ha választani lehetne,és nem úgy mint egy "B tervet" ha az anya vagy a baba érdeke úgy hozza!!!

Nekem 20órás vajúdás után lett császárom mert nem tágultam semmit,szóval egyáltalán nem erre készültem. De nem bánom hogy így alakult mert valahogy meg kellett születnie a lányomnak!

Soha nem kaptam még negatív jelzést a miatt mert nem tudtam hüvelyen szülni. Nagyon hamar rendbe jöttem,alig 1hét múlva kutya bajom sem volt szóval nincs rossz tapasztalatom.

Azt viszont nem tudom megérteni és elítélem akinek "ohajcsászára " van mert fél a fájdalomtól meg a vajúdástól!!! Csak azt nem értem miből gondolják ezek az emberek hogy a császár az nem fáj?! De baromira fáj,és azért mert valaki hamar rendbe jött és nem volt komplikáció nála is ez fog történni!

Én nem írtam sehova hogy attól rossza anya lesz mert kéri a császárt,de akkor is elítélem mert a császármetszés nem kéne hogy választható legyen!

Főleg nem első szülésnél,ahol semmi sem indokolná csak mert az anyuka "fél"!

Természetesen többedik császárnál már megértem ha az orvos ad választási lehetőséget!

Úgy látom ezen az oldalon az ismeretlenül történő ítélkezés az aztán nagyon megy..

Egyébként hogy a kérdésre is válaszoljak: én is császárral szültem (27 óra vajúdás után, sajna nem tágultam rendesen), van egy pár paraszt aki beszólogat, az ilyennel nem kell foglalkozni, ha csak rájuk mosolyogsz majd válasz nélkül hátat fordítasz és otthagyod őket, sokkal idegesebbek lesznek mint ha visszaszólsz.

A jó baba-mama kapcsolat és az anyaság milyensége NEM a szülési módon múlik, csak sajnos ezt a sok IQ harcos nem tudja felfogni.