Irnatok nekem szulesi elmenyeket, tapasztalatokat, jo tanacsokat? Pozitiv, negativ egyarant erdekelne

Már ugyanezért egy másik kérdésnél jól lepontoztak, pedig igaz: minden fejben dől el.

Pozitívan állj hozzá az egészhez, határozd el, hogy minden úgy fog történni, ahogy az a legjobb neked és a babának.

Félelem félelmet szül, a pozitív gondolatok pozitív dolgokat. Azt vonzod be, amire koncentrálsz.

1. vagyok

Saját élmény: 5 óra alatt született meg a lányom gátvédelemmel és a fájdalom is teljesen kibírható volt, egyáltalán nem volt borzalmas.

Én egész terhesség alatt úgy voltam vele és szülni is úgy mentem, hogy tudtam, minden rendben lesz, könnyen fogok szülni és gátmetszés sem kell majd.

Így is történt.

Ezek miatt is volt már, aki lepontozott. Persze olyan, aki tele volt stresszel, hosszú órákig vajúdott fájdalmasan.

Minden felfogás kérdése.

Saját magadnak könnyíted meg az életed (vagy éppen nehezíted).

Nekem 16 óra volt a vajúdás, ezalatt mindössze egyszer gondoltam, hogy erre mégegyszer nem leszek képes, erre mostmár újra a 39. hétben vagyok. Nekem nem volt fogadott orvosom, de meg voltam elégedve az ellátással. Apuka bent volt és az sok erőt adott. Igazából azt mondom, hogy minden kibírható. Én nagyon jó élményként emlékszem az első szülésemre. Nekem volt gátmetszés, de nekem se az se a varrás nem fájt,.

Kitartást és könnyű szülést.

Fő a pozitív hozzáállás. Meg tudod csinálni, meg lehet csinálni. De aztán ha mégsem fog hagyományos úton kibújni a baba, akkor sem kell elkeseredni, a lényeg, hogy valahogy kinn legyen.

Szülés közben próbálj lazítani (ha visszafelé számoltok, az sokat segít), nem legyűrni a fájdalmat. Figyelj a levegővételekre, és próbálj segíteni a babának sétával, vagy labdán ülve.

Nem gondolom, hogy 100%-ban ennek az elméletnek köszönhetem a gyors szülést, de biztosan szerepe volt benne a hozzáállásnak is.

Szia!Nekem egy alom volt a szules!Eleve nagyon optimista vagyok, es konnyeden veszem az akadalyokat.Amikor kiderult, hogy kisbabank lesz, azonnal beszereztem terhestorna DVD-ket, meg kismama jogat, es minden nap mozogtam legalabb 30 percet.Ugy voltam vele, hogy az a baba valahogy ki fog jonni, ha mar "bekoltozott", tehat ezen stresszelni nem erdemes.Mindenki kibir par ora fajdalmat, en igy indultam neki.Aztan amikor eljott az ido, hajnali 1-kor elfolyt a magzatvizem, 2-kor mar 5 perces fajasaim voltak a korhazban.Alig tudtam lezuhanyozni, a szuleszno mar surgetett, hogy sieesek, fekudjek fel az asztalra.Aztan jottek a 3 percesek (de nem voltak annyira erosek, nem eltem at olyan fajdalmakat, amilyenekrol elotte hallottam).Fajdalomcsillapitast nem kertem, egyedul a kejgazt (asszem, ez a neve), amit beszippantasz, es kicsit olyan, mintha mamoros hangulatodban lennel...:)Persze, ezt mar a szules vegen elviszik, hogy ne kabulj be nagyon, es tudj koncentralni a doki "parancsaira".A lenyeg, hogy hajnali 4-kor megszuletett az en kicsi tunderem (tehat a fajasoktol szamitva 2 ora alatt!).A ferjem kint varakozott, nem akartam apas szulest, mert szerintem ez nem ferfiaknak valo dolog, bar ez az en maganvelemenyem, nem er lepontozni!:)

A korhaz bababarat volt, tehat a baba allandoan velem volt, csak reggel vittek el par orara, de egyaltalan nem ereztem magam faradtnak, vagy kimerultnek.A mellem nem gyulladt be, picit fajt, mielott megindult volna a tej, de ennyi.Szoval, igazi pozitiv erzesekkel tavoztam a korhazbol, es ez mai napig megvan bennem.Nagyon jo volt szulni, csodalatos elmeny!Neked is kivanom, hogy nagyon szep, konnyu szulesed legyen, es jo egeszseget Nektek!