Császár után természetes szülés?

Nálunk azért volt császár,mert sokáig vajúdtam, meconiumos volt a magzatvíz, de műtét után mondta a doki,hogy nem jól feküdt a babám,sehogyse tudtam volna megszülni! 2év 3 hónap telt el a két szülés között, a védőnő végig mondta,hogy 100% császár. Amikor be kellett feküdnöm a másodiknál a 39ik héten, szóba sem jött a császár, végig,úgy volt hogy sima szülés lesz, pedig fájt a hegem (3mm volt) ,végül sehogy nem indult be a szülés azért lett császár! Általában tényleg igaz,hogy a második baba nagyobb szokott lenne,de nem törvényszerű. A fiam 4kilóval született, lányom több mint egy kilóval kevesebb volt!

Nekem 21 hónap van a 2 gyerek között. Az első azért lett császáros, mert esett a szívhangja fájásszinkronban, de már hetek óta szórakoztak velünk előtte is mert kb. a 2. NST vizsgálaton már gyanúsnak találták az NST - t, befektettek, aztán nem csináltak semmit, csak napi 1 NST - t és 2 naponta flowmetriát. Végül a 41. héten indított szülés lett belőle, és a baba nem bírta az oxis fájásokat. A 2. gyereknél nem volt fogadott orvosom, mert az elsőnél elégedetlen voltam a fogadott orvossal - an block mint "intézménnyel" - és úgy döntöttem, hogy azért, amit csinált - a nagy semmiért - nem fogok plusz pénzeket fizetni. (Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek jó fogadott orvosok, de az enyém nem ilyen volt...) Csak a kötelező vizsgálatokra (SZTK rendelésre) meg persze a védőnőhöz jártam. A 2. babát is túlhordtam, de nála rendben volt minden, és a betöltött 41. héten meg is szültem (persze az oxit meg a gátmetszést nem úsztam meg, de a gátmetszés olyan kicsi volt, hogy utólag semmi kellemetlenséget nem okozott.)Én nagyon örültem, hogy sikerült, és tényleg szülés után rögtön fel tudtam kelni, már nem fájt semmim sem, nem úgy mint a császárnál. A méretek: császáros babám 3350 g volt, a hüvelyi szüléssel született babám 3 850 g, én egyébként 158 cm "magas" vagyok, és a csípőm is viszonylag keskeny, tehát simán ráfoghatták volna, ha mégis császár lett volna, hogy reltív téraránytalanság. Talán azért is sikerült másodszorra, mert végig nem adtam fel, végig hallottam a CTG - n, hogy jól van a baba, és nagyon szerettem volna természetesen szülni, így kitartottam (reggel hattól majdnem este hétig). Nem bántam meg. De sok olyat is olvastam itt, hogy volt, akinek a császár volt jobb, a fájásokat traumaként élték meg, vagy nem érezték volna biztonságosnak a hüvelyi szülést császár után, stb., őket is meg tudom érteni, én azt kívánom mindenkinek, hogy úgy történjen, ahogy szeretné! (Olvass utána a neten a fájásgyengeségnek meg a téraránytalanságnak, ha szeretnéd megpróbálni a természetes szülést, állítólag a fájásgyengeségnek sokszor lelki oka van. Én pl. végiggondoltam, mert engem is oxira kötöttek burokrepesztés után, és azt mondták, hogy fájásgyengeség miatt, pedig fájt már előtte is, mint a veszedelem, mégse nyíltam tőle, aztán sikerült találnom egy testhelyzetet és egy tudatállapotot, nem fájt jobban, mint addig, mégis megindult rendesen a folyamat. Más nem változott, mert addigra már 6 órája nyomták belém az oxit, annyit, amennyit az előzetes császármetszést is figyelembe véve mertek...)Persze, ez csak a saját véleményem - élményem, se lebeszélni, se rábeszélni nem akarok senkit se semmire, vannak érvek pro és kontra, és minden helyzetet egyedileg kell mérlegelni. Mindenkinek, aki még előtte áll, szép születésélményt, egészséges gyerkőcöket kívánok!

Szia! Nekem az 1. császár lett fájásgyengeség miatt, beindultak a fájások, majd elmúltak, bármennyi oxytocint kaptam nem haladtunk, aztán kivették császárral. A 2. terhesség alatt sokat beszéltünk az orvosommal a szülésről, itt nálunk az az elv, hogy meg kell próbálni természetes úton megszülni, ha nincs semmilyen orvosi probléma. Ilyeneket mondtak problémának: magas vérnyomás, cukorbetegség, 3,5 kg fölötti becsült súly, elvékonyodott heg. Ezek nálam álltak fenn, így megpróbáltuk, és sikerült is 4 óra alatt természetes úton megszülni. DE!!! A 2. szülésnél is nyomatták belém az oxytocint, amitől tágultam is, de a baba nagyon gyorsan jött volna, úgyhogy nem eléggé gyorsan mégsem, romlott a szívhangja, 6 orvos lett ott egyszerre, szóba került a műtét is, de már nem volt rá idő, úgyhogy kézzel tágítottak, vákummal húzták a babát, 2 orvos nyomta, aztán pillanatok alatt "kibújt". Szerencsére teljesen egészséges, 8/10 lett az Apgarja. Engem utána 1,5 óráig varrtak, ahol csak el tudod képzelni mindenhol szakadtam, repedtem, a méhszájam is sérült. Most ismét babát várok, még csak 10 hetes vagyok, de már most leszögezte az orvosom, hogy meg sem próbáljuk simán megszülni, mert maradandó sérüléseket szedhetek össze, úgyhogy a 3. baba biztos császáros lesz. Ítéljetek el, de azután a horrorszülés után én örülök neki. Én a helyedben nem erőltetném a sima szülést. A 2. babám amúgy 40 dkg-mal kisebb lett mint az első, az nem biztos, hogy a 2. nagyobb.