Eleinte ti is azt hittétek, pikk-pakk összejön a baba?

Szia!

Igen, én is azt hittem...

Abbahagytam a gyógyszer szedését, vártam 3 hónapot, h kiürüljön, aztán mindent bele! :)De csak nem akart összejönni :(

Aztán kiderült, h nincs minden hónapban peteérésem (hőmérőznöm kellett). Minden alkalommal sírtam, amikor megjött! Ha megláttam egy terhes nőt, majdnem sírógörcsöt kaptam, hogy miért nem jön össze, amikor van két egészséges, 30 év körüli fiatal, rendezett anyagiakkal,miért pont nekünk nem jön össze.

Kb. fél év után beállt a menstruációm és összejött! Sajnos elvetéltem, aztán megint 3 hónap védekezés, de szerencsére megint sikerült teherbe esnem! Most vagyok 34 hetes :)

Közhelynek hangzik, de van abban valami, h ne görcsölj rá, nekem mind a kétszer úgy jött össze, h egy héttel később volt az ovulációm, mint vártam. Azt hittem, megint szórakozik velem a szervezetem és nem lesz ovulációm, így az esélytelenek nyugalmával szeretkeztem, buliztam, nem görcsöltem rá!

Ne keseredj el!

Üdv.: 34 hetes kismama

Én pont fordítva voltam. Mondtam a férjemnek,hogy neki kellene állni próbálkozni,mert elsőre tuti nem jön!

Erre most első hónapban összejött! De ez tényleg ritka,még a dokim is meglepődött!

Egyébként mi is beszélgettük egy nálam idősebb barátnőmmel. Ő 43 éves és már két felnőtt lánya van. Mondta,hogy még az ő idejében is (pedig nem öreg), elég volt, ha ránézett a férje. Anyu is ezt mondta. De megállapítottuk, hogy sokkal több stressz éri a nőket most,mint akkor. Akkor sokkal több nőt el tudott tartani a férje, nem kellett látástól mikulásig dolgozni, karriert építeni, mert apa egyedül meg tudott teremteni egy viszonylag normális színvonalat!

Én is azt hittem, hogy esküvő után befejezvén a védekezést, rögtön terhes leszek, hiszen mindig is vigyáztam magamra, még fog.gátlót se szedtem, hogy ne zavarja össze a természetes ciklusomat, amely szép 28 napos ciklus.

Aztán nem jött a baba. 2-3 hónap után már stresszeltem ezen is (a munkán is, az egyetemen is), mivel az ismerőseim mind 1-2 hónap alatt teherbe estek, csak én maradtam baba nélkül :(

Mindenki tudta, hogy esküvő után mihamarabb babát szeretnék. Most meg mindenki kérdi, na mi van, nem sikerül a baba? Elkezdenek sajnálkozni. Utálom, ha sajnálnak! Már kerülöm a baráti társaságot is, mert előre készülök a kérdéseikre, amelyek teljesen kikészítenek :(

Ezeket után hogy tudnék nem stresszelni?