A párom mindennél jobban szeretne babát, én még nem. Mit tehetünk?

Ha nem saját lakásban élnénk, hanem a férjem szüleinél, akkor nem szeretnék én sem addig szülni, amíg saját talpunkra nem állunk. Nem szeretném, ha az anyós egyfolytában fölöttem állna és nézné, hogy hibátlanul csinálok-e mindent és esetleg vitatkozna, ha valamit nem az ő elavult módszerei alapján csinálok. Persze, mindenkinek más az anyósa, lehet, hogy a tiéd jófej. Az enyém sem rossz, de én úgy vagyok vele, hogy ő élje a saját életét, mi meg éljük a sajátunkat. Én egyébként sem vagyok híve annak, hogy valaki 20 fölött még mindig a szüleivel éljen. Én középiskola után rögtön albérletbe költöztem. Igényeltem azt, hogy elkezdhessem a saját életemet élni. A férjemmel ezen egy hullámhosszon vagyunk. Ő (bár nagyon szereti a szüleit) semmi áron nem költözne haza még hetekre sem, nem pedig huzamos időre. Inkább dolgozunk látástól vakulásig, hogy a saját talpunkon állhassunk.

Baba téma: én nagyon akartam kb 25 évesen. Akkor a férjem (akkoriban még csak vőlegényem volt) még egyetemre járt, így persze nem akart még babát. Igaza is volt egyébként, hiszen se saját lakásunk, se fix állásunk nem volt még. Elvégezte az egyetemet, bejelentett, fix, jól fizető állásunk lett mind a kettőnknek, lakást vettünk, aztán összeházasodtunk és most jutottunk el oda, hogy babát várunk. Ez így jó, legalábbis nekünk ez így van jól felépítve! Szerintem mi így teremtettünk tökéletes körülményeket a pocaklakómnak.

Na igen, az anyós após nagy háttérhatalom tud lenni észrevétlenül. Mindig mindent jobban tudnak, az 50-60-70 éves tapasztalataikat akarják ráerőszakolni a friss szülőkre, és mindent amit csinálnak a friss szülők az sz@r, nem jó, stb. Mi megkaptuk már az apósomtól hogy nekünk nem való gyerek. Persze nekem nem merik ezeket mondani, a párom a közvetítő az ilyenekben. Mondtam is a páromnak, hogy ha nem kezdi el leállítani őket, akkor én fogom az unokát eltiltani tőlük minimum 1 hónapra, nekem ne mérgezzék szét az életünket a hülyeségeikkel és begyöpösödött látásmódjukkal. Úgy hogy szépen helyre lettek rakva azóta, hogy mi vagyunk a szülők, ők meg a nagyszülők, és nem fordítva.

Szóval igen, lehet a mama / papa a téma mozgatórugója a párodnál. Tudod, mama begerjed, hogy végre nagymama lehet, aztán majd mutogathatja az unokát mint valami gímbika agancsát a kandalló felett.

Nem tudom melyik a rosszabb, azok a nagyszülők, akik nem akarnak foglalkozni az unokával, vagy azok a nagyszülők, akik pedig függőségi viszonyban vannak az unokával, és nem bírnak leszakadni róla. Sajnos nálunk az utóbbi van. Napi 3 telefonhívás minimum, hogy éppen mit csinál az unoka.

Na mindegy, ez már kicsit off topik.

Na de akkor ez érdekkapcsolat, babával nem lehet zsarolni a másikat. Elhagylak ha nem szülsz gyereket, vagy elhagylak, ha nem lehet gyereked...

Ez nem a középkor, meg ő nem valami király, hogy minél hamarabb utódja legyen...

Jézusom! Szabadulj meg ettől az embertől! De tényleg. Egy élő keltetőnek néz.

Megszülöd a gyereket aztán meg kitalálja, hogy elakar válni, addig csűri-csavarja amíg öve lesz a gyerekfelügyelet.

Lehet, hogy ez most így nagyon kivan facsarva, csak, a leírtak alapján a "vőlegényed" pont ilyen típus.