17 évesen túl fiatal vagyok egy gyerekhez?

Nos,nem tanács csak magánvélemény.

Ha én döntöm el,h mikor jön Babóca,akkor mevárja amíg lediplomázom,és elköltözünk kertesházba.Megvárja amíg lesz egy jómunkám,és bedolgozom magam a melóhelyre.

De nem én döntöttem,hanem a természet.Válaltuk így is.

ne legyél még az!Élj egy kicsit!

Nem te lennél az első, és gondolom nem is az utolsó. Aki ilyen idősen szült, most azt mondja, semmiért nem adná a gyerekét, de ha másképp csinálhatná, másképp csinálná.

Én 16 éves korom óta bolondulok egy babárt, de felfogtam, hogy még nem lehet.

IGaz, te azt írod, hogy adottak a körülmények hozzá, de aért azt javaslom, érettségizz le, szerezz egy diplomát, és akkor jöhet a baba. A főiskolát meg leveelezőn is be lehet fejezni baba mellett, de azért 20-21 éves korodig várj, megbánni nem fogod, az bizti:)

Később megbánnád nagyon.

Nem lehetsz olyan rég óta még a barátoddal, hogy biztosra tudd, mellete akarsz megöregedni.

Az meg már alapból rossz hozzáállás, hogy a szülők is tudnának segíteni.

A gyereket csak neked és a párodnak kell eltartania. És te hogy akarod eltartani, ha még érettségid sincs, semmit nem tudsz az életről? Hol fogsz elhelyezkedni? Azt hiszed könyű gyerek mellett tanulni?

Na és ha otthagy a pasid? Nem te lennél az első. Akkor mi van? Akkor mit csinálsz? Ott marad a kicsi a nyakodon, és találj úgy magadnak új párt.

Ráérsz még ezzel bőven. Majd úgy 23 évesen gonoldd át újra. Remélem, hogy akkor még nem leszel anya.

Először élj! Élvezd ki az életet!

Gyerek vagy még egy gyerekhez!

Bármennyire is szeretnél olyan üzenetet olvasni, amiben bíztat valaki, én sem ez a valaki vagyok. Egyet értek a többiekkel, és hidd el azt is tudom, hogy mit érzel. 13 éves korom óta álmom egy pici, de azóta elvégeztem a szakközépiskolát, szakmát szereztem, nyelvvizsgáztam, lediplomáztam, azaz észszerűen megalapoztam az életem, miközben elnyomtam a vágyam, ami hozzáteszem nagyon nehéz volt, számtalan átsírt éjszakával stb. Lassan 24 éves leszek, 3,5 éve van komoly párkapcsolatom, munkám, házunk, autónk, azaz saját egzisztenciánk, amire lehet alapozni egy gyermekvállalásnál. Gondold végig logikusan, észszerűen a dolgot, és ne a szívedre hallgass, bár ez a legnehezebb ebben a kérdésben. Milliószor megkérdeztem az évek alatt magamtól, hogy miért kell elnyomnom magamban az álmaim, vágyaim, de a keserűség, a vágyódás mellett mindig tudtam, hogy tizenévesen nem szülhetek csak úgy a nagyvilágba gyereket, ez felelőtlenség lenne. Az egy dolog, hogy jó anyagi körülmények között élsz, de még te is gyerek vagy, akinek tanulni kell, bulizni, mert ha most nem teszed, akkor később fog előjönni, hogy mennél, utaznál, buliznál, de akkor egy picivel már NE akarj, az egy teljesen más élet lesz, ahol más dolgok válnak fontossá, ahol felelős leszel egy életért. Nagyon sok időd van még, hogy picid legyen. 17 évesen én is őrült szerelmes voltam, azt hittem, hogy egy életre szól, de ő nem így gondolta, azóta tudom, hogy gyerekszerelem volt nem más.

Tudom, úgy érzed, hogy mindenki kioktat, nem hiszik, hogy érett vagy egy kicsire, de ez nem így van, csak egy pici felelősség, óriási feladat, egy életre szóló döntés, amit jól meg kell gondolni. Ne a szüleidre hagyatkozz, ne belőlük akarj megélni, ne akard elrontani az életed, mert 5 év múlva megbánnád. Tanulj, alapozd meg az életed, ha veled marad a fiú, akkor tényleg szeretitek egymást, és ha már dolgoztok, lesz közös életetek, akkor jöhet a baba. Egyébként nekem lassan most válik valóra az álmom, júniusban esküvő, februártól pedig a picivel is próbálkozunk, de 24 évesen és felnőtt ésszel, mindent jól átgondolva. Hidd el ki lehet bírni azt a néhány évet, és utána felelősségteljesen lehetsz anyuka! Kitartás!

Igazabol nagyon nehez okosnak lenni. Anyosom 16 evesen esett teherbe nagyon veletlenul es 17 evesen szulte meg a paromat. En mindig azt mondom, hogy elete legjobb tevedese .... de sosem volt igazi elmegyek a csajokkal bulizni elete. A szulei nagyon mostohan bantak vele, mert egymast is utaltak - ezert buntettek ot.

Anyosom nagyon okos megis csak 8 altalanosa van mert a kisfia miatt kiesett a gimnaziumbol. 2-3 allasa volt egyszerre, hogy eleget tudjon tenni a gyermekei igenyeinek. ( van egy kesobb tervezett lanya is )

Fantasztikus no az anyosom. Imadom. De sokszor arra gondolok, mennyivel jobban elhetne, ha nem igy alakult volna az elete.

En 33 eves vagyok. Nagyon szeretnenk gyermeket es nem tudom meddig huzhatjuk. Kesz vagyok ra. Megertem az erzeseidet. A sajat erdekedben azonban azt mondom, varj meg egy kicsiket. Senki es semmi nem bizonyitja azt, hogy a kedvesed veled marad majd akkoris, ha a kicsi egesz ejjel nem hagy majd aludni stb. csakis az ido.

Kedves 17 eves legy jo magadhoz!