Újabb sikertelen hònap! Ti hogy élitek túl, hogy lehet nem rá göcsölni?

Ahogy az első írja!

És ne foglalkozz vele, foglald el magad, akár a vitamint is hagyd el, mert az is arra emlékeztet minden nap,és a vitamintól nem fog előbb jönni a bébi.

Élvezzétek az együtt létet, ne akkor legyetek együtt, amikor "kell", és ne azért hogy baba legyen. Ha jönni akar, jönni fog! Kitartás!

gondold úgy, hogy minden okkal történik - lehet, hogy a szervezeted még valamiért nem áll készen.

amúgy szerintem sokszor az anya termékenységi időszaka öröklődik a lányra, tesóm én áprilisiak vagyunk, tesóm és az én gyerekeink pedig májusiak (tehát nyáron fogékonyak családunk nőtagjai)

amúgy pedig néhány "belső tisztitás" nem árt, én egy kandidadiéta 2-3 hónapos végigvitelét javasolnék, de ismertem olyat is, aki jógázni kezdett, meg spéci tornát (talán aviva?)

ne aggódj, aminek jönnie kell, jönni fog :)

9 hónap még nem olyan ijesztő ám, azért nem véletlen, az orvosok is 2 év próbálkozás után tartják problémásnak a dolgot. (de nálatok tuti nem lesz annyi)

ui: én nálam más volt a helyzet, mi nem készültünk a gyerekre, de mivel sok anyukával beszélgettem, meg olvasgattam a téma kapcsán, így gondoltam, hogy írok pár sort. hátha vigasztalódsz :) nem tudom nálunk mi történt, én ittam és cigiztem is, és már 3 éve ugyanazzal a módszerrel védekeztünk, tehát fura volt hogy... de én pl. candidadiétán voltam túl, és egész nyáron utazgattam - egyedül, lazultam, felhagytam a munkahelyi stresszeléssel (gondolatban már a felmondásomat írtam) - és ekkor jött a dolog. lehet hogy ezek mind benne voltak. szerintem a diéta tuti! ezért írom, hogy próbáld ki :)

ezen mindenki átmegy...

de gondold úgy, hogy lesz gyereked, de meglepi mikor jön :)

Ne agyalj rajta, élvezzétek az életet, tényleg ne nézz ovu tesztet és társait. Foglald el magad, nézzetek jó filmeket stb. Hidd el ha kikapcsolódtok akkor jön majd. Egy görcsös stresszes helyzetet egy baba sem szereti :)

leírtad a kulcs mondatokat a csakugye szó után.

NE!!! foglakozz azzal, hogy másnak is születik gyerek, mert ettől neked nem lesz hamarabb, sőt ettől nem függ, hogy lesz -e gyereked. Az hogy anyósod miket súlykol beléd, hát egyik füleden be a másik meg ki. Ezért nem jó beavatni az embereket mikor az ember elkezdni a babaprojectet mert mindjárt azt hiszik jön is a baba, pedig lehet neki is beletelt pár hónap.

Ha nagyon úgy érzed menj dokihoz nézzen meg, de akkor a párodat is, mert lehet nem nálad van a gond. Amúgy általában 1 év alatt összejön ha nincs semmi gond. Ebből még nem csúsztatok ki.

Nem tudom mennyi idős vagy, de anyósodnak mondjad, hogy nem csúsztatok ki az időből, majd jön a baba ha jönni akar és majd ő is megtudja időben mi a helyzet.

De hidd el attól meg jógázol még rástresszelsz a babaára, mert a környezeted súlykolja hogy mi van nem jön össze????? Tényleg ne foglalkozz velük, mond hogy majd jön a baba ha jönni akar, hidd el ez a legjobb gondolat.

Hellóka, üdv a klubban! Egy cipőben járunk a kérdezővel. Íme az én történetem: tavaly áprilisban (azaz 16 hónapja) házasodtunk össze a férjemmel és azóta nem védekezünk- babát szeretnénk. Az első pár hónapban lazán vettük- úgy voltunk vele, h majd símán összejön- mint mindenki másnak. Teltek múltak a hónapok és sehol semmi. Mindig megjött 33-35 napra. Hozzátenném, h érdekes PCOS vagyok- csak a petefészkeimen látszanak a mini ciszták. A pajzsmirigyem tökéletesen működik,sovány vagyok és a doki nem egyszer figyelt meg uh-n peteérést. Gondoltam, h nem jó időben dolgozunk rajta ezért teljesítettük a tökéletes hónapot- minden nap csináltuk (volt h 2x is). De semmi. Utána próbálkoztunk a minden 2. nappal- semmi. Utána ráuntunk- mivel már nem érzelmi volt az együttlét- hanem muszájos... Ezután belekezdtem a reggeli hőmérőzésbe- hát nálam az nem működik. Többször volt egymás utáni napokon 35,4 és 36,7- felváltva mint egy szinusz-görbe. Majd jött az ovulásiós teszt, na meg az, hogy 5 barátnőmből 4 teherbe esett fél éven belül és csak panaszkodnak, h rugdos a baba.. (én meg néha legszívesebben pofán rugdosnám őket- hogy ÉRTÉKELJÉTEK MÁR ÉS NE NYAVAJOGJOTOK!!!)... Na szóval... Már 2O14 júliusánál tartunk- mindenféle kivizsgáláson túl- én is és a férjem is. Tökéletesek vagyunk- minden oké. Mondta a dokim, h az esetek 9O%-ban ha megjön egy ilyen jó eredménylista akkor teherbe esik a nő- mivel elmúlik a stressz. Na... Örültünk nagyon és ráálltunk a témára. 2 hét múlva elkezdtem hányni reggel, mellfeszülés, pici görcsök. Tuti terhes vagyok! 4O napja késik... Teljesen beleélem magam. Csinálok egy tesztet- negatív. Olvasom a netet- ez előfordul. Próbáljam pár nap múlva. Megint negatív. Semmi baj- elmegyek a nődokihoz és ő meglátja azt a kis petezsákot az én imádott kisbabámról. Péntek este 8 óra- belső ultrahang. Semmi. Nincs baba. Vékony a méhfal. Meg se fog jönni egyhama... Miért? Senki nem tudhatja. Pajzsmirigy rendben. Szombat reggel: MEGJÖN! Ki érti ezt? Teljesen letaglózva......

Na és akkor jön a válasz h ne görcsölj rá. Könnyű azt mondani ha a sógornőd aki iszik-cigizik-leszarja 2 gyereket szül 13 hónap alatt... Ez olyan, mintha azt mondanád egy kislánynak, hogy ne kérj barbiházat karácsonyra- akkor majd kapsz.

Szóval és is nagyon nehezen viselem...

Szintén 9 hónapja szeretnénk babát, az első hónapban terhes is lettem, de elvetéltem sajnos. 4 hét múlva szülnék... azóta semmi, nem sikerül. Nekem is nagyon megnehezíti a dolgomat a környezetem, mert a vetélés után kiderült, hogy szeretnénk babát (műteni kellett, és egy drága ismerős látott a terhespatológián a műtét előtt), azóta meg folyamatosan záporoznak a kérdések, hogy "na mi van, még mindig semmi???" mikor meg mondom, hogy sajnos még nem, jön anyám részéről, hogy bezzeg ő csak rágondolt, és már terhes is lett mind a négyszer, meg hogy biztos nagyon görcsölök rajta... nem is tudom mitől... az meg sem fordul a fejükben, hogy lehet nem görcsölnék ennyire, ha nem követelnék folyton az eredményt, nem nyomnának agyon az elvárásokkal...

Én most először rendeltem ovutesztet, és a hozzáállásomon változtattam kicsit: a "jajj, csak sikerüljön", az "úgysem sikerül" és a "leszarom, nem is kell gyerek" után most jön az "ez a hónap lesz az enyém, most fog összejönni" hozzáállás. Valamiért tényleg ilyen érzésem van azóta, hogy megint megjött, reméljük bejön.

Sok sikert szeptemberre neked is :)

Sziasztok!Mi 1.5 éve várunk "prücsökre"!

Tökéletes a spermavizsgálat,volt átjárhatóságim,hormonvizsgálatom a dokim szerint rendbe minden!Én 37.,a párom 36.éves,tehát sok időnk már nincs!

A jövő hónap elején megyek vissza a dokihoz,hogy merre lépjünk tovább!

Sokáig görcsöltem rajta,teákat ittam,ciklust figyeltem,számolgattam,ovulációs naptárt vezettem!

Ez a második hónap,hogy befejeztem,felhagytam mindennel!

Muszáj volt,mert úgy éreztem beleőrülök!

Pont ma mondta a párom,hogy most már jöhetne "prücsök",mert mi várjuk!