Kismamák, anyukák, akik sokat voltak kórházban terhességük végén. Hogy bírtátok?
Ez a második hetem, és valószínűleg szülésig kell maradnom, ami még 4 hét.
Egyszerűen azt érzem, ha innen megyek szülni nem fog menni. Ilyen lelkiállapottal nem tudom természetesen világra hozni a kisbabám.
Ráadásul aggódom is, kisebb a babám súlya mint kellene. Egyik héten szépen nől, 240 grammot, utána hét csak 80-at. Pedig minden értékem jó..
És akkor még jön a gyerekágyas időszak, amitől szintén kicsit tartok, de várom is mert végre együtt lesz a kis családunk.
Aki volt ilyen helyzetben, hogy viselte? Van esetleg itt sorstárs? Megszületett a baba maga mögött tudta hagyni ezt a nyomasztó hangulatot?
Miért kell bent lenned?
Ez valóban jó kérdés, mert nem minden esetben indokolt ám... feküdni otthon is lehet.
Ha csak nem lennék mondjuk infúzióra kötve biztos nem feküdnék bent még 4 hétig, mondjuk nekem van itthon már egy gyerek, nehezen bírnám ennyi ideig nélküle.
Iszonyat kevés olyan szülészeti kórkép van, ami mindenképp intézeti bentfekvést igényel. Ha csak kicsi a magzat, akkor is (nemzetközi protokollok alapján is) heti 2x-i CTG, flowmetria elég lenne. A heti súlybecslésnek meg értelme sincs, mivel nagyobb a mérési hiba, mint amennyit egy hét alatt gyarapodik. Mindenhol 2 hetente javasolják a súlybecslést. Ha pedig rossz a magzati keringés, és gyakoribb kontroll indokolt, akkor meg nem lehet 4 hétig húzni.
Nyilván nem ismerem a pontos esetet, téged sem, az egyéb betegségeid sem, de pusztán a kisebb magzati méretek miatt az ambuláns kontroll teljesen oké lenne.
Nem tudom miért vagy bent, de biztos nyomós oka lehet.
Éppen ezért arra gondolj, hogy sokkal jobb helyen vagy ott, mint otthon. Biztonságban van a babád és ez mindennél többet ér!
Próbáld magad lefoglalni odabent: olvass, nézz filmet, babagondozási videókat (ha első baba), keress rá a fogzásra, öltöztetésre (hàny fokban mit érdemes ráadni), horgolj vagy gobelinezz, fejts keresztrejtvényt. Nézegesd a gyerek játékokat, rucikat a neten. Nézz utána az óvodának/iskolának, hogy melyik körzethez fogtok majd tartozni. Tervezd meg a jövőévi nyaralást, nézegesd a szállásokat.
Csomó mindenre rá lehet keresni és ilyenkor csak úgy repül az idő.
A szülés akkor is nehéz lesz, ha otthon töltöd az utolsó heteket,meg akkor is, ha a kórházban. Felkészülni erre nem lehet és nem is érdemes ezen agyalni vagy bármit előrevetíteni, mert nem tudjuk a te esetedben pontosan milyen lesz. A császár egyébként még rosszabb, mert szülés után lesz nagyon fájdalmas, nem bírsz felkelni és ellátni a babàdat. Tehát lelkileg még megterhelőbb egy friss anyukának, mint a hüvelyi szülés. Szóval nehogy erre hajts, hogy bedepizel és mentális végkimerülésre hivatkozva császárt kérsz, mert nem fogsz jobban jàrni!
Kitartás!!
Nekem még 5 hét van...
Második babával vagyok várandós, nagyon fáj mindenem és rohangálok a 3 évesem után, mint a mérgezett egér. Szeretnék én egy kicsit kórházban lenni és rápihenni a szülésre. Tudom hülyén hangzik, de hidd el, az én verzióm sem könnyebb semmivel.
Köszönöm a gyors a válaszokat. Tulajdonképpen igen, azért fektettek be mert kisebbnek mérték a babát. 36 hetesen mértek most 1994 grammot, ami sajnos valóban nem sok. Bár gondolom van benne genetika mert mindketten kisebbek vagyunk férjemmel, plusz ő 2030 grammal született pontosan a 36 hétre.
Minden nap van NST, kapok vérhigítót és vérnyomáscsökkentőt.(Itt a kórházban kezdett magasabb lenni, most gyógyszerrel kordában tartják.) Az áramlást nézik két naponta szerencsére teljesen rendben van. Most már elfogadtam hogy maradnom kell, főleg ha ez a babám érdeke, csak nehéz megélni a kórházi napokat. Plusz elég feszült is mert nem egy kismama hagyta el mellőlem így úgy a kórházi ágyat. NST itt naponta van, rendben szokott lenni az is, meg érzem is rendesen mozogni a babót. Szóval igen, mondhatom hogy azért vagyok bent mert kisebb a babónk. Nehezen élem meg mert a lakóhelyem sem itt van és messzebb van a család, de ebben a kórházban van PIC.
Most úgy érzem magam a napokban mint a szolgálólány meséjében ha valaki látta, tehát kb hogy be vagyok zárva, vonulunk NST-re, enni, vizsgálatokra aztán vissza szoba estig. 😅
Ami kicsit segít hogy egyébként mindenki kedves, nővérek, orvosok, szobatársak..
Nem is inkabb a szülésre, inkább a vajúdásra gondoltam, hogy azért sok erő és kitartás kell hozzá, ami jelenleg bennem nem sok van 😅 véletlenül sem a császáros szülést "degradáltam", pontosan olyan kihívás, csak azt utána szenvedi meg az ember 😅
A szobatársak nem segítenek?
Amikor bent feküdtem bőven elég volt nekem az, hogy vannak ott mások (sőt jobban örültem volna, ha nincsenek). Velük elég volt kibeszélni akkor is ha más volt a gondjuk (az elég közös pont volt, hogy mind kaptunk tüdőérlelőt).
8/9 akkor is ha az áramlás jó és mindig fejlődik a baba?
Nem tudom hol maradt el, esetleg kezeletlen vérnyomás probléma lehetett.. meglátjuk a következő ultrahangon mit mondanak.
Szobatársak valamelyest segítenek, de ők sincsenek jó passzban, felváltva sírunk 😃😃 Szarul hangzik de tényleg nem egyszerű én azthittem jobban fogom bírni. De közben 2 év után elkészült a házunk, pakolásznám a babó holmijait, erre tehetetlenül itt fekszem és bízom benne hogy a kisbabám is jól van
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!