Abortusz után újra abortusz lehetséges?

Szóval az élethez való joga addig terjed, amíg másnak a szabadságát nem gátolja...

Oké, értem.

És egy újszülött sem él? Hiszen az ő életben maradása is gátolja valaki másnak a szabadságát, hiszen etetni kell, pelenkázni kel, stb

"Szóval az élethez való joga addig terjed, amíg másnak a szabadságát nem gátolja..." - dehogy, joga van élni... csak nem annak a testében, szervezetén élősködni, aki a háta közepére sem kívánja... ja, hogy máshol nem tud... mert mégse annyira önálló élő ember...

Ezzel adott a válasz a másik kérdésere is... ja, az újszülött is rá van szorulva: VALAKIRE. Arra, aki önként vállalja a gondozását tehát korántsem gátolja a létezésével más szabadságát, döntési jogát.

És ha senki nem vállalja a gondozását önként? Akkor valaki számára az a szabadsága megsértésével jár...

Egyik esetben egy ember tudná őt életben tartani - de nem szeretné, ezért a gyereke nyugodtan meghalhat, a másik esetben sok ember közül BÁRKI képes lenne életben tartani őt, de SENKI nem szeretné.

Na, ilyenkor mi van? A második eset is oké, lenne, elfogadnánk minden etikai fennakadás nélkül a dolgot? Vagy csak az elsőhöz van joga az embernek?

"És ha senki nem vállalja a gondozását önként? Akkor valaki számára az a szabadsága megsértésével jár..." - ilyen eset nem létezik. Ugye, ha nem önként vállalja mert gyereket akar, akkor valaki pénzért vállalja, mert ez a munkája egy gyermekintézményben - tehát szintén önként, lévén a munkavállalás önkéntes dolog.

Az államok egyik alapvető kötelezettsége fenntartani az önellátásra képtelenek számára intézményrendszereket.

De a magzatok számára hiába csinálnál bármiféle intézményt, lévén nem szociálisan ellátatlanok, hanem biologiailag életképtelenek gazdatesten kívül, sőt át sem helyezhetők másik gazdatestbe a mai tudásunk szerint.

Etikai aggály meg pont azzal szemben van leginkább is, ha valaki arra kényszerítene egy embert, hogy nem önként vállalva kihordjon egy terhességet, annak összes következményeivel együtt.

Jogokkal meg állami kötelességekkel dobálózol, de az emberlét azon múlik akkor, hogy van-e aki gondoskodik rólad?

És igen, Hitlert meg Sztálint is vedeném embrió korában, pont úgy, minthogy azzal se értenék egyet, ha valaki négy évesen ütné fejbe péklapáttal. (Tekintve, hogy akkor senkiről nem is látszik, hogy mit fog csinálni kèsőbb)