Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség megszakítása » Csak engem zaklat fel ennyire...

Csak engem zaklat fel ennyire az abortusz gondolata?

Figyelt kérdés
Nem tudom megérteni, hogy veszi rà magát valaki arra, hogy eldobja magától saját gyermekét... Persze megértem, hogy néhány esetben ez a logikus, de akkor miért nem hajlandóak a szülők az örökbeadásra? Ráadásul ha a baba egészséges... Nagyon szomorú dolognak tartom, néhányan meg érdektelenül mennek megcsináltatni... :/ (direkt ide írtam, nem bántásnak szánom azoknak, akik megcsináltatták)
2013. dec. 20. 20:25
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
78%
Ha nincs pénz gyerekere, akkor valszeg a terhességre sincs: orvos, vitamin, új ruha stb.
2013. dec. 20. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
75%

Mindennek két oldala van! Az ember bármikor kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja vállalni a gyermekét, mondjuk anyagi körülmények miatt! Én pl annak a gondolatától vagyok rosszul, hogy valaki örökbe adja a gyermekét, én soha nem tudnám örökbe adni, ha már a szülés mellett döntenék! Nem vagyunk egyformák! Nagyon nehéz kérdés ez az abortusz kérdés, de nagyon helyzet függő. Soha nem értettem az abortusz elleneseket, hogyan lehet szidni egy olyan embert, akiről semmit se tudnak. Persze azt én sem értem meg, hogy ha minden oké, van rá pénz, megfelelő körülmények, akkor hogyan lehet elvetetni? Na az tényleg fura. De mondjuk egy 16 éves lányt meg lehet érteni.


Egyébként mindenkinek a saját élete, a saját döntése, és senkinek nincs joga megkérdőjelezni azt. Én így gondolom. Elég érdekes, amikor egy kívülálló ember szidja azt, aki elmegy abortuszra! Persze, mondani könnyű, nem neki kell felnevelni azt a gyermeket, hanem annak, akit éppen szid, míg ő éli világát, és fuuujjog, hogy mocskos abortuszos. Na ez elég nevetséges!


Nagyon nehéz kérdés!

2013. dec. 20. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
52%

Sajnos nem csak a saját élete..

Engem is felzaklat egyébként, de nem fogok soha ez ügyben állást foglalni. Csak az képes ezt megérteni, aki már keresztülment rajta.

2013. dec. 20. 20:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
39%
én is készültem abortuszra 17 évesen.de mikor láttam hogy ő ott van(UH),sírva mentem ki és azonnal elmentem megvenni neki egy kisruhát.mi akkor már a barátommal együtt éltünk szülői hátterem nemvolt.most 19 éves vagyok és nem bántam meg.persze ha egy 16 éves lány megy oké.de ha 16 évesen arra van esze hogy szexeljen,akkor védekezzen is!nálunk lukas óvszer plusz esemény utániból lett a fiam
2013. dec. 20. 20:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
79%
Nekem volt abortuszom. Tudom,hogy le fognak pontozni,de azért leírom. 3 hónapja voltunk együtt az akkori párommal,védekeztünk,terhes lettem. Nagyon szerettem volna megtartani,de ő nem akart gyereket. Nekem sajnos az anyagi helyzetem nem tette volna lehetővé,hogy megtarthassam. Nem tudtam volna egyedül felnevelni,akármennyire is szerettem volna. Mindig úgy voltam vele,hogy ha lesz egy gyerekem,neki mindent szeretnék megadni,így pedig már az első alap,az Apa hiányzott volna. Borzasztó érzés volt,hogy ezen át kellett esnem,a 9.héten vették el... Előtte 3 hétig hányingerem volt,aznap már semmi... Mintha érezte volna,tudta volna és nem akart még ezzel is terhelni. Nem kívánom senkinek ezt a lelki törést,amit maga után hagy. Hetekig sírtam,a karácsonyom egy rémálom volt,mindig csak az járt a fejemben,hogy vajon milyen ember lett volna. Az örökbeadáshoz annyit,hogy én,személy szerint nem bírtam volna megtenni. 9 hónapig a szíved alatt hordod,megszülöd,végül oda kell adnod másnak... Nekem ez nem ment volna. Természetesen az akkori párommal szétmentünk,nem sokkal később megismertem a férjemet. 3 évvel később született meg a kisfiúnk,majd 2 évre rá a kislányunk. Azóta is vérzik a szívem,ha az Elsőre gondolok... Boldog vagyok,mert van két csodálatos gyerekem,szerető férjem,otthonom,de mindig ott van egy űr,amit senki és semmi nem tölthet ki.
2013. dec. 20. 21:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
38%
Engem mindig is felzaklatott, de azóta nagyon, amióta élőben láttam egy ilyen műtétet (egyetemen kórházi gyakorlaton). A lány annyi idős volt, mint én, nagyon felzaklatott, főleg, hogy utána még mutogatta is az orvos, hogy itt a feje a kezei stb (12 hetes magzat). Az egész szörnyen durva és borzasztó volt. A hivatásomból kifolyólag (védőnő) nem ítélhetek és nem is ítélek el senkit, de én magam csak akkor vetemednék ilyenre, ha én vagyok életveszélyben vagy beteg a baba. Persze, mérges voltam azokra a lányokra/nőkre, akik utána vihorásztak meg el sem fogták az egész súlyát (volt aki már a sokadikra jött), de nem mutatom ki...
2013. dec. 20. 21:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 A kérdező kommentje:

Na, csak ebbe a topikba írtam véletlenül...

5.! Sajnálom! :///

2013. dec. 20. 22:14
 8/13 anonim ***** válasza:
79%
Engem örökbe adtak, mostmàr hàla a fèrjemnek kiegyensúlyozott bèkès èletet èlek, de règen hàlàt adtam volna ha anyàm az abortuszt vàlasztja, nem mindig olyan jó nevelt gyereknek lenni.....
2013. dec. 20. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:
67%

Ez teljesen érthető, engem is felzaklat az abortusz gondolata.

Azért hidd el, nem jókedvéből megy abortuszra, aki megy... ez egy borzasztó nehéz döntés! Van, hogy a babának is jobb, ha nem születik meg (pl. ha súlyos rendellenessége van). Én inkább azt kívánom, hogy soha, senki ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy a saját gyereke életéről döntenie kelljen!

2013. dec. 21. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 Je Veux ***** válasza:
50%

Önzőség vagy sem, de én nem lennék képes örökbeadni a gyerekemet, ezért ha olyan a helyzet, akkor inkább elvetetném. Tudom ezzel sokan nem értenek egyet, főleg azok, akiknek nem lehet gyermekük, vagy csak nagyon nehezen jön össze, de az biztos, hogyha egyszer már kihordom, akkor nem lennék képes eldobni magamtól.


Remélem soha nem kerülök ilyen helyzetbe és már vagyok annyira idős, hogy ne kelljen így döntenem csak a korom miatt, de ettől még nekem ez a véleményem.


Egyébként hozzáteszem, én semleges vagyok ebben a témában, nem díjazom, de nem is ellenzem a dolgot, mindenkinek szíve joga, hogy mit tesz, de eddig ahogy magamra gondoltam..úgy voltam vele, hogyha egyszer muszáj lenne, akkor muszáj.. (túl fiatal lennék hozzá, semmire nem szülnék)

2 hónapja voltam babalátogatóban, először fogtam kisbabát a kezemben és imádnivaló volt..


Ezekután tudom, hogy sokkal nehezebb lenne döntenem egy ilyen helyzetben és hacsak nem az életem múlik rajta, akkor nem vetetném el.

Azóta egyre többet gondolok egyébként babákra, pedig nem érzem magam késznek az anyaságra.

2013. dec. 21. 19:14
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!