Abortuszom lesz, tippek?

Ha abortuszt csinál az ember az bűn, igaz?

--- a keresztények szerint igen

Ha megerőszakolnak valakit, akkor is?

--- akkor is bár, ebben az esetben engedélyezhetik

Hány darab sejtre lehet azt mondani, hogy ezen szabad abortuszt csinálni?

---a keresztények szerint már a fogantatástól ember vagy szal nem nem lehet egyáltalán

Ha eltaposok egy csigát/hangyát, takarításkor lefújom a baktériumokat vegyszerrel, az még nem rossz, de nagyjából ugyan annyi emberi sejt elabortálása az?

---mert az ember Isten teremténye lelke van és mert ölni tilos

Honnan számít akkor az emberi lét?

---a keresztények szerint a fogantatástól emberi lény

A sejt kialakulásától?

---a két ivarsejt egyesülésétől

Akkor viszont minden férfi tömeggyilkos, mert több milliárd spermát ölt már el életében?

---ezt ne kell gyilkosságnak tekinteni lévén az Isten azér adott annyit h egy biztos célba érjen

Nőknél szintén néhány pete elpazarlása gyilkosságnak számít?

---mint fentebb

Vagy akkor onnan számít a nem szabad abortusz csinálni, mert csúnya rossz, hogy a pete megtermékenyül?

--- igen

Ha valaki elvetél az nem számít rossznak?

---nem mert hitük szerint ez Isten akarata

Ha valaki megtudja, hogy beteg gyereke születne, és nem kívánja megtartani,

--- az az abortusz ami tiltva van

ha méhen kívüli terhessége van, és ki kell venni, akkor az minek számít?

---életmentő műtétnek - ez nem számít abortusznak lévén az a pete nem tudna kifejlődni és az anya élete életveszélyben lehet

Sajnálom, ha valaki annyi tudással sem rendelkezik, hogy felfogja, a sperma és a pete NEM új emberi lény. Az új emberi egyed élete a fogantatáskor kezdődik.

Bibliai értelemben tehát ez az egy megtermékenyített pete is emberi élet, aminek a kioltása: bűn. Gyilkosság.

Ha erőszakból fogant (bár szerintem az ilyen terhességek száma elenyésző), ha beteg, ha nem várt terhességben él, akkor is bűn kioltani ezt az életet.

A keresztény etika kizárólag abban az esetben ismeri el az abortuszt, ha az az anya életét fizikai értelemben és közvetlenül befolyásolja. A méhen kívüli terhességet ilyenkor tehát meg kell szakítani. Anyagi, pszichés... okokra hivatkozással az abortusz súlyos bűn. És szerintem emberileg is az.

Kedves 6-os, megértem az álláspontod. Katolikus középiskolába jártam, ahol azt tanították nekünk, hogy a fogantatás pillanatától már embernek számít, az életet pedig óvni kell, épp ezért az abortusz bűn. Én ezzel sosem értettem egyet. Mármint azzal a ténnyel, hogy az abortusz bűn. Szerintem igen is vannak olyan élethelyzetek, amikor nincs más választás, és itt nem arra gondolok Katika meg Józsika felelőtlenül élte a szexuális életét és nem védekezett, aztán becsúszott a baba. Nem egyszer előfordult, hogy az illető védekezés mellett esett teherbe. Ilyen esetben ha az anya nem áll készen lelkileg és anyagilag az anyaságra, akkor azt hiszem valahol a magzat érdeke is, hogy ne szülessen meg.

Szerintem sokkal nagyobb bűn az, ha egy gyermeknek éheznie és nélkülöznie kell, ne adj ég állami gondozásban felnőni. Ismerek olyat is, aki azért szült 18 évesen, mert a családsegítős védőnő rábeszélte. Egy cseppnyi szeretet nincs benne a gyermeke felé, a terhességét végig dohányozta, szoptatni nem szoptatta. Most 6 éves a gyerek, jó formán alig látja az anyját, az apja meg az előtt elhagyta, hogy megszületett volna. Vajon ez jó? Mondhatjuk, hogy Isten ezt a sorsot szánta neki, de akkor azt is mondhatjuk, hogy az abortált embrióknak meg azt a sorsot szánta Isten.

Nem ezt a sorsot szánta a magzatoknak Isten. Nekem az az álláspontom, hogy aki nemi életet él, az tudatában van annak a ténynek, hogy védekezés ellenére is teherbe eshet. Igaz, messze nem olyan arányban, ahogyan ezt sokat gyáván hirdetik (magukról), de akár ez is megtörténhet. A szex tehát felelősség. Csak akkor szabad tehát élni vele, ha készen állunk a következmények vállalására.

Ha nem tervezetten jön a gyermekáldás, akkor pedig MINDENT meg kell tenni annak érdekében, hogy a születendő gyermek semmiben ne szenvedjen hiányt. Biztos nem ideális egy-egy ilyen helyzet, de messe jobb annál, mintha csírájában megfosztjuk magzat-gyermekeinket attól az élettől, ami fogantatásuktól jár nekik.

Végtelenül igazságtalannak és Isten ellen valónak tartom, ha egy fogantatásában vétlen emberi lényt, aki egyedülálló szeretetet képes adni, lefejezve, megcsonkítva szívnak ki abból az anyaméhből, amelyiknek az oltalmába teremtve van. Miközben az a nő, aki életre keltette ezt az életet tovább él és vétkesként lesz túlélője ennek az életveszélyes történetnek.

Én a közlekedési balesetekben is a vétlen áldozatokat sajnálom, nem a felelőtlen elkövetőket. Az abortuszban minden nő a tulajdon gyermekét öleti meg pénzért, úgy, hogy a kis magzatnak esélye sincs az önvédelemre. És a szívem szakad meg, és értetlenül állok, hogyan lehetséges törvényileg mindez. Isten a 139. Zsoltárban kinyilatkoztatta, hogy már az anyaméhben is számon tartja mindenünket és formálja a testünket, és a Ne ölj parancsolatában MINDEN emberi élet kioltásának tilalmát rendelte el. Elhiszem, hogy nem értesz egyet, de a tény ettől függetlenül tény.

Próbáld a magzat szempontjaiból szemlélni ezt a beavatkozást és felmérni a hihetetlen értékveszteséget. Lehet, hogy változik még a véleményed. Biztos szörnyű szeretetlen közegben felnőni, de hidd el, erre NEM az abortusz a megoldás.

És ki gyűlölködött? Mégis ki?

Keresztényként meg nem az a dolgod, hogy hátratett kézzel, végtelen megértéssel nézd végig, miként mennek a darálóba mások ártatlan magzatai, miközben te az empátia erényét gyakorlod. Isten szereti a bűnöst, de gyűlöli a bűnt. Ha komolyan veszed a hitedet, a konkrét személy megítélése helyett nevén nevezed a tettet, konkrét esetben az abortuszt, mint gyilkosságot, és a döntést meghozó nő emberi méltóságát nem sértve megteszel mindent azért, hogy minél több halálra szánt emberélet maradjon meg.

Ellenkező esetben kénytelen leszel ugyanilyen empatikus lenni a gyerekgyilkosokkal, a pedofilokkal, a rabszolgakereskedőkkel, a szadistákkal, a kéjgyilkosokkal és minden bűnös emberrel is, hiszen Isten ezeket a bűnösöket is szereti.