Érdekelne hogy mostanság, hogy működik pontosan egy terhesség megszakítás. Igazaból hallottam mindenfélét hogy már nem is altatnak stb. ez igaz?

Elmész a nőgyógyászhoz, aki megállapítja az élő terhességet. Akkor kaphatsz papírt róla, ha a magzatnak van szívhangja. Szólsz neki, hogy nem akarod megtartani, ad egy papírt, felhívod a csvsz-t és bejelentkezel. Ott beszélgetned kell egy védőnővel, aki tájékoztat a lehetőségeidről és a kockázatokról (nem az a dolga, hogy lebeszéljen vagy bunkózzon). Legalább 3 napnak kell eltelnie, hogy újra visszamehess hozzá, és nyilatkozhass, hogy biztosan nem akarod megszülni. Kapsz egy csekket, amin be kell fizetned a műtét árát.

A többi már kórház függő. A területi kórházban kell időpontot kérned, ahol több orvos (pl aneszteziológus) is megvizsgál a műtét előtt. Van, ahol előző este befektetnek, de nem minden esetben. Általában délelőtt zajlanak a műtétek és délután haza is engednek, ha nincs komplikáció. A műtétet altatásban csinálják. Ezután a saját nőgyógyászodhoz kell menned kontrollra.

Nekem 17 éve volt,de amiket azóta olvasok, abból azt látom, kb semmi lényeges nem változik.

És bocs, de most OFF jön: pont ez a durva, hogy lezajlik, mi nők átvészeljük valahogy, ki jobban, ki rosszabbul. De az az emberke, akit problémának fogtunk föl, ő nem vészeli àt. Őt "megoldjuk" azzal, hogy megkérjük a nőgyógyászt, ölje meg, azért, hogy mi folytathassuk az addigi életünket. Ha nem terhességmegszakításnak meg abortusznak mondjuk, hanem egyszerűen annak,ami: magzati korú ember megölésének, akkor már nem is olyan egyszerű, rutin kisműtét az, amiről szó van.

Bárcsak jóvátehetném a sajátomat!!! Sajnos nem tehetem,de mindenki mást óva intek tőle!! Szeressetek igazságosan: azt is,aki még túl pici, hogy szólni tudjon!

Neki az a legjobb, ha nem öleted meg, hanem élni hagyod, szereted, és amit tudsz, megadsz neki: sok sok puszit, ölelést, ringatást, mosolyt.

Ruhákat, kiságyat stb még én is tudok Nektek szerezni, ha írsz privátban. Lakhatás, pénz, stb? Ezekben is tud segítség kerülni, ha van benned kicsi felelősségét és bátorság! A kicsid életét viszont csak Te tudod megóvni!

Szia! Sajnis én is átestem ezen. Még a műtőasztalon is meggondolhatod magad amig nem altatnak el. Fiatal voltam nagyon, nekem az anyukám nem engedte hogy megtartsam. Pont ugyanezen ok miatt. Hogy nem tudom neki majd megadni ami kell. Tudod ez nagy butaság. Azon kívül hogy testi, lelki szövődményei lehetnek, és vannak, ha elismerik ha nem.

A fájdalom egy idő után enyhül amit belül érzel. De amikor majd szülsz, előjönnek mert akkor, ott rájössz, hogy mégsem kell annak a pici babának túl sok minden. És nap mint nap előjön hogy ennyit meg tudtam volna neki adni. Nekem már három gyermekem van, de soha nem tudom kiverni a fejemből őt, az első pici babámat akit eldobtam magamtól.

Mi az amit nem tudsz megadni? Az induló? Babaruha, pelus, stb stb? Ilyesmiben nagyon szívesen segítek, csak írj privátban!

4-es, ja fantasztikus télen 18 fokban dideregni és hó végén éhesen feküdni le aludni.

Remek, tényleg a legjobb a gyereknek, hogy a folyamatos szűkölködésben nő fel... mert ugye TI nagy ab-ellenesek SEMMIT nem segítetek, csak a pfátokat jártatjátok! mindig.

Kérdező: ami hiányzik: stabil háttér!

MAGADNAK szülsz, nem anyádéknak, már bocs...

1000 km-re él a családunk, nincs segítségünk.