Párom 8 hónapos terhes A minap összekaptunk apróságon, teljesen kiket magából? A babanak lehet baja?

Kevés az infó. Neki is apróság, amin összekaptatok? Gyakran veszekedtek "apróságokon" ebben a hormonfűtött helyzetben? Volt valami, ami még nyomta a lelkét akkor?

A babának nem lesz baja, de azért a nők általában nem csinálnak ilyet terhesen, szerintem még a hisztis nők sem.

Jót tenne neki egy kis odafigyelés, mert kb. bármikor jöhet a baba, és a szülés utáni depresszió nem jó dolog. Na, akkor már lehet baja a babának, szóval ezt orvosolni kéne mielőbb.

Szülés utánra pedig jegyezd meg: boldog anya=boldog baba.

A feleségedet próbálod megérteni? Tisztában vagy azzal hogy tombolnak benne a hormonok vagy egy gyerekkihordó lényként tekintesz rá?

Ha nem ütötte a hasát erősen akkor egy kiborulástól nem lesz baja a babának, de a felesegedre figyelj a szülés után is, beszélgess vele többet

Én simán el tudom képzelni ezt az állapotot, most vagyok félidős. A párom nem nagyon érti, hogy mi fán eszik ezt a terhességet és sokszor érzem magam egyedül (főleg hogy keveset van itthon a munkája miatt).

Néha megkapom hogy nem nagy cucc az egész csak annyi, hogy nő a hasam... Sajnos császáros leszek, erre azt hiszi ez a könnyebb út, csak egy kis vágás.

Meghalt a nagymamám nagyon-nagyon hosszú szenvedés után, úgyhogy az utóbbi hetekben mikor hétvégén itthon volt, egy idegbeteg sárkány voltam. Főleg, hogy úgy érzem minden egyedül rám maradt, neki meg semmit nem változott az élete.

Úgyhogy ja, nekem is néha a hócipőm kivan, sőt, van hogy azt érzem, hogy egyedül könnyebb lenne.

Beszélj vele. Törődj vele, érezze, hogy szereted, támogatod. Hogy nem bagatellizálod el. Készüljetek együtt a szülésre, érezze, hogy kiveszed a részedet a folyamatból. Hogy egy hősként tekintesz rá, amiért kihordja a közös gyermeketeket. Lehet kicsit túlzásnak tűnik, de ebben a túlfűtött hormonális állapotban erre is szüksége lehet.

6# Beszélj te is a pároddal/férjeddel. Hidd el a legtöbbünknek olykor elege van a várandósságából, nem véletlen terhesség a "gúnyneve". :)

Én a 7. hónap körül kezdtem terhesnek érezni a dolgot és akkor már pocakom is volt... a férjemben akkor realizálódott, hogy tényleg gyerekünk lesz és a bennem zajló változások nem csak arról szólnak, hogy nem iszom alkoholt és jobban vigyázok magamra. Utána viszont nagyon megértő lett és támogató, a babával is rengeteget segít, pedig voltak ám érzelmi kitöréseim a gyermekágy alatt.

A férfiaknak is fel kell nőniül ehhez érzelmileg. Nagyon sokat kell beszélgetni, hogy érezze mire van szükséged.