Ha nagyon jól érzem magam,akkor nagyon messze a szülés?

36+4 napos voltam amikor napközben a férjemmel bútort szereltünk, aztán takarítottam, főztem, nap végére persze hulla voltam, úgyhogy 22:00-kor amikor ágyba kerültem, akkor úgy voltam vele, hogy 2 másodperc és már alszom is.. Ahha, hát 2 másodperc volt mire felpattantam, hogy úristen, elfolyt a magzatvíz😅

Másnap délután 3-kor született meg.

12-es vagyok.. Slusszpoén, hogy aznap hajnali 3-kor megébredtem, hogy kipihentem magam, és nem tudok már tovább aludni.. Úgyhogy telefonoztam, aztán mikor már nem bírtam a “magányt” 6 óra körül, felkeltettem a férjem, hogy szerintem már annyira nem álmos :D

Szülés után meg este 10 óra körül próbálkoztam meg az alvással, de addigra már úgy átlendültem a holtponton, és sokkoltak az elmúlt 24 óra történései, hogy 3*1,5 órát aludtam.

Az energia miatt nem volt időm aggódni, mert teljesen bepánikoltam a ténytől, hogy elfolyt a magzatvíz. Adott is egy jókora adrenalin löketet. (Előtte kérdezgettem anyukámat, és a barátnőket akik már szültek, hogy honnan fogom tudni, hogy itt az idő.. 5-ből 4-en azt mondták, hogy fel fog tűnni, ne aggódjak, de nem úgy, mint az amerikai filmekben, hogy a semmiből egyszer csak elönt a magzatvíz.. ahhhha, hát ilyen az én formám, gondolhattam volna, hogy nálam meg pont úgy.)

Aztán azt hajtogattam, hogy nekem ez nem fog menni, én még nem készültem fel, holnap még takarítani akartam, és mosni.. A férjem meg a fejét fogva röhögött, hogy hagyjam már a szennyest, majd azt ő elintézi.

Nem hiszem, hogy ezen múlna. Én végig jól éreztem magam, egyedül a szülés beindulása előtt pár órával mondtam a férjemnek, hogy azért az a kutyasétáltatás nem esett már jól. A 39. héten szültem.

A te dolgod, de ha jól érzed magad, akkor nem teljesen értem, hogy miért szeretnéd, hogy a 36. héten kibújjon. Oké, felfokozott várakozás, de nekem fura. Én nem bántam volna, ha még pár napot bent marad, mert szerettem volna még néhány dolgot megcsinálni.