Drága Anyukák! Nektek könnyebb volt szülés után a mozgás?

Az elsővel a gátsebem miatt nem. Nagyon nehezen mozogtam még 2 hétig.

A 2. Szülés után viszont határozottan könnyebb volt minden mozdulat. A terhesség végén alig bírtam mozogni, szülés után már semmi nem volt gond.

Az elsőt hüvelyi úton szültem, közvetlenül a szülés utáni nap nagyon rossz volt, utána azonban minden ment a régiben. Nekem is volt gátsebem,de nekem az nem volt vészes.

Most ikreket várok, úgy fekszenek hogy nagy valószínűséggel császár lesz. Hát ettől most borzasztóan félek,hogy miként fogok belőle felépülni.

Az első két szülésnél majdnem meghaltam a gátsebeim miatt, se ülni, se állni nem volt jó. Nagyon fájt. Ráadásul mindig fáradt voltam.

A harmadik után nem fájt a seb, nem voltam olyan fáradt, fitt voltam. Pedig 10 év telt el a második és harmadik várandósságom között. (38 éves voltam)

Az elsőnél úgy éreztem, hogy lebegek, mikor lemásztam a szülőszékről :D Érzésre majdhogynem szökdécseltem, amikor áttoltam a babát a gyerekágyas osztályra a kis kocsiban (valójában nyilván nem ugrándoztam, de érted).

A másodiknál ugyanez, ott ráadásul a terhességet már amúgy is gyűlöltem, főleg a végén, amikor nem tudtam igazán jól mozogni, fájt a nagyobb után futni, mikor nekiiramodott a kismotorral az utcán (és bizony 38 hetesen is még futottam utána, mert nyilván féltettem, de az már nem kicsit fájt), plusz a kicsi olyan irdatlan erőseket rúgott, hogy már az a benyomásom volt, hogy csupa kék-zöld-lila folt lehetek belülről, nagyon durva volt a pindurka, szóval miután végre-valahára megszületett (szerencsére 39+1, szóval nem kellett sokat várni rá), akkor én olyan szinten megkönnyebbültem, hogy nagyon :D Az első este még azért kicsit fáradt voltam a szülés miatt, de utána már olyan virgoncul ugrándoztam ki-be az ágyból, nagyon élveztem, hogy végre rendesen fel tudok ülni, le tudok feküdni, nem kellett úgy forgolódnom, mint valami jóllakott rozmárnak. Esküszöm az az eufória, ami szülés után elöntött mind a két alkalommal, megérte az összes előzetes szenvedést.

(Először volt egy gátrepedésem, az nem volt az igazi, de ott is igazából az aranyér volt a rosszabb fájdalom altájékon, másodszorra a gátvédelem is sikerült és az aranyér is kis lazaság volt, így már csak ezért is abszolút jól éreztem magam)

utaltam terhes lenni. pedig gyonyoruen birtam. vizesedni sajna neha bedagadtak a labaim, de minden nap tprnaztam, yogaztam, setaltam...es megis ugy ereztem magam mint egy balna.

a szules utan veeeegre olyan konnyebbult voltam.

Elsőnél fel sem tűnt, hogy mennyivel könnyebb. A gátsebem miatt kicsit kellemetlenebb volt, meg hogy ömlött belőlem a vér ahogy mozdultam. De mire hazaértem, minden ment a szokásos módon.

Másodiknál a terhesség pokoli volt. Ott megváltás volt a szülés. Reggel 9kor szültem, délbe már konkrétan semmi bajom nem volt, élveztem, hogy megszüntek a fájdalmaim.