32 hetes kismama vagyok. Teljesen elkeseredtem. Bőv lent. Mit tegyek?

szerintem csak a hormonok, ez teljesen rendben van. lazíts, egyik füleden be a másikon ki...:)

pihenj sokat, hallgass zenét vagy csináld azt ami örömet okoz.

Talán most szembesültél azzal a ténnyel, hogy megváltozik az életed és mint új dolog tartasz tőle. Nyugi szerintem ezzel sokan így vannak. Minden rendben lesz.

Mikor az első gyerekkel voltam terhes mindenki okoskodott, hogy 400 e alatt ne is gondolkozzam a gyerekcuccokkal kapcsolatban. Hát a nagy lótúrót!!!

Vettünk egy kiságyat használtan,de tök jó állapotban 5 e-ért, 3 e volt bele a matrac, vettünk egy szuper babakocsit bizományiból 23 e és egy hordozót 13 e.

Nem kell elhinni a sok birkának a 400 e alatt nincs babacucc c. szöveget.

Igazuk van az előttem szólóknak...

Bella!

Ez annyira édes volt, hogy elkezdtem pityeregni (a fiókos dolog miatt) Bearanyoztad az én estém is.

34 hetes Kismama

Az én babám, amíg nem forgott nagyon, az ágyneműtartóban aludt. (Kihúzott állapotban) :-)

Csak a kezemet kellett lelógatni az ágyról, megsimogattam, és már aludtunk is tovább.

Egy darabig úgy hívtuk, "Dobozos" :-)

..de a legfontosabb: bízz magadban! Mindent meg tudsz oldani!!

Erre én is csak a második babánál jöttem rá, az elsőnél még nagyon befolyásolt a környezetem, és én is csak bőgtem, és világgá akartam szaladni.

Ne hagyd magad!! Olyan kreatív az ember, még el sem hiszed, mi minden van benned!!

Én is megértelek. Úgy látszik, hogy az idő és terhesség előrehaladtával minden ismerős elkezd jobban okoskodni, és néha nem is veszik észre, hogy ez a másiknak mennyire rosszul esik.

Volt, hogy a férjem vállán zokogtam,de az már a jéghegy csúcsa volt, előtte meg csendben, egyedül...Próbálj beszélni ezekről a dolgokról a Párodnak, vagy akiben megbízol. Utána már sokkal jobb volt nekem is, és jó pár hétig nem is volt ilyen napom.

Aztán most nálunk is a pénzkérdés előtérbe került, mert eddig úgy volt, hogy az év elején a férjem megkapja a prémiumát és abból terveztük/tervezzük a Babócának megvenni a dolgait. Csak ezidáig nem történt meg és teljesen félek, hogy mi lesz, hogy lesz, miből lesz.:( És egy ismerősöm is csak az orrom alá dörgöli, hogy ilyenkor már minden megvolt, csak a baba hiányzott...ezek után én sem vagyok topon és ilyenkor nekem is lelkiismeret furdalásom van.

Lehet, hogy a hormonok is közrejátszanak és ezért vannak ilyen labilis időszakok az életünkben?:)

De örülök, hogy írtál:)

Mi már 35. hetesek:) Huh, remélem nem ítélsz el:)Egyébként boldog kismama vagyok (általában:)) de vannak ilyen napok is. Amúgy szerintem alapjáraton biztosan könnyen venném ezt a helyzetet is, mert Isten igazából nem reménytelen a helyzet, csak mások véleménye is bosszant..és még 33.héten az orvos is rátett egy lapáttal, és nagyon félek, hogy pénteken, mikor újra megyek előjön a bunkó stílusával és megint " a befektessem a kórházba?" kérdésvel zaklasson:(:(:(

Remélem Ti jól vagytok:):):)