Milyen a viszonyotok az anyóssal? Akinek rossz a babával foglalkozik?

Nekem szuper jó a kapcsolatom anyósommal. Persze nálunk is van nézeteltérés, de alkalmazkodom hozzá, vagy megomdom neki na de finoman hogy ne sértsem.

Nálunk sem volt nagy érdeklödés, habár azért ennél több. Most is ilyen. most jönnek a szülinapra de van hogy hetekig még beszélni sem beszélünk.

Èn elfogadtam öket ilyennek és késsz.

elsőnek is, a gyereket kinek szülöd neki vagy magatoknak? nem kötelessége semmit sem venni a babának még ha az unokája is, szóval ezt ne is várd el.

ha meg annyira idegesít és rosszba is vagytok akkor kérd meg hogy ne járkáljon hozzátok ha meg mégis megy akkor legalább ne szóljon hozzád.

nekem jó a viszonyom, de eszem ágában sincs elvárni tőle, hogy vegyen valamit, átjön szinte minden nap megnézi a kicsit és megy is tovább.

Nálunk nincs rossz viszony. Ő nem jön hozzánk, gyerekre végszükség esetben vigyáz (tehát pl. ha orvoshoz mentem), nem vesz semmit. Én sem nagyon megyek. Ha rosszban vagytok, minek találkoztok?

Egyébként lehet, a babára majd kíváncsi lesz, ebben az esetben jó, ha előre felkészülsz és nem hagysz beleszólást a dolgokba. Ha mond valami hülyeséget, akkor mondd, hogy az orvos/védőnő nem ezt tanácsolta. És ne idegeskedj, a babának nyugodt anyuka kell.

Nálunk nagyon jó viszony van. Gyakran találkozunk, gyakran beszélünk, kicsit olyan mint az anyukám(apósom is zseniális:-) Bármikor számíthatok rá(rájuk), ha ad tanácsot általában meghallgatom és van amikor úgy is be is tartom. A fiam is imádja Őket és az összes unokájuk oda van, ha a mamáékkal lehet. Most ismét babát várunk a férjemmel, és anyósom már most mindenbe támogat minket, sőt a baba az Ő nevét kapja majd:-)

Szóval vannak jó anyósok is:-)

Nálunk rossz a viszony. Kezdetek óta nem tud elviselni, sosem lehetett meggyőzni, hogy talán meg kéne ismernie. Esélyt sem adott. A lányomnál közölte, hogy túl fiatal a nagymamasághoz (60 éves...), illetve a gyerek nem is hasonlít a férjemre, biztos összeszedtem valahol(pedig csajszi az apja kiköpött mása, még a grimaszai is). Utoljára 7 hónaposan látta, utána közölte, hogy neki nem kell unoka, nem kell meny, a kisfiát akarja visszakapni, akinek miattam kényszerpályára került az élete. Azóta nem beszélünk, a lányom 3 múlt, most jön a kistesó, 24 hetes vagyok, de nem is mondtuk neki, mert úgyse érdekli.

Néha felhívja a férjemet, hogy adjon neki pénzt, mert nincs kajára (ő cigizik, após iszik + nem dolgozik), most már kezdem megelégelni...

Irigylem, akinek jó anyósa van! :)

Én sem csípem az anyósom. Megértelek teljesen. Ő sem vesz neki szinte soha semmit, csak mindig mondogatja milyen szép ruhákat látott erre meg arra. De akkor miért nem vette meg? Na mindegy, nem kell van neki ruhája enélkül is.

Szereti a maga módján az unokáját, de jobb, ha nincs a közelében, mert szegény lánykám csak butulna tőle, mert egy értelmes mondatot nem tud a gyerekhez szólni.

Nálunk is jön hamarosan a 2. de szerintem ő sem tudja mi lesz a neve, soha nem érdeklődik ő sem. de állítólag ő szeret engem, de engem inkább ne is szeressen.szóval én akkor vagyok boldog ha nincs a közelemben, szerencsére a szomszédos faluban lakik és mivel elkönyvelte magát halálos betegnek nem is nagyon jön hozzánk, csak ha valaki elhozza. De ez így a legjobb. Emiatt ne idegesítsd magad, örülj neki ,ha nem látod.

Jó babavárást és könnyű szülést!

Mi nem szeretjük egymást anyóssal. A sógornőm meg is mondta nekem, hogy én olyan furcsa vagyok nekik, nem úgy viselkedtem velük sosem, ahogy ők elvárták, de aztán összeköltöztünk, jött a baba, így beletörődtek.

Jó, mi?

Amúgy anyósék részéről a fiam a 4. unoka, és az egyetlen fiú. Nem örültek neki, sem a terhességnek, sem a nemének. Most várjuk a tesót, ő lány lesz, anyós mondta is a férjemnek, hogy ő már a fiúnál is lányban reménykedett.

Az elején próbált tanácsokat adni a babával kapcsolatban, de őszintén,mind a csecsemőgondozás, mind a gyermeknevelés terén nagyon eltérőek az elképzeléseink, amit én finoman mindig jeleztem is (pl nem adtam 4 hónaposan májat, nem cukroztam a főzeléket, ha nem ette meg, nem teáztattam) így már nem szól bele semmibe.

A mostani terhességemre nem nagyon kíváncsi. Nem bánom, minek jópofizzunk, ha nem bírjuk egymást?

Általában nem jönnek, de nekünk mindig mondják, hogy olyan ritkán megyünk hozzájuk. Most még annál is ritkábban, mert fél éve nagyon csúnyán összerúgtuk a port a sógornőmmel, nem akarok vele találkozni.

Néha vesz valamit a fiamnak, de nem várom el. Az unokáinak egyenlő mértékben ad, mármint szülinap-karácsony, és tudom, hogy tényleg a lányától született unokái a szíve közepe, de a fiammal ezt nem érezteti, ezt nagyon tisztelem benne.