Terhes vagyok! Szerintetek tartsam meg vagy abortusz?

Már most azt merem írni, hogy fogsz kapni eleget a hozzászólásokban. Két sokak által bűnnek tartott kulcsszót is tartalmaz a kérdésed: abortusz, roma.

Egy dolog biztos, neked kell mérlegelned a helyzetet, és döntened is neked kell. Én annyit tudok segíteni, hogy felvetek néhány kérdést, amit át kell gondolnod.

- Te szeretnél már most gyereket?

- Biztos vagy benne, hogy a párod veled marad a baba születése után is?

- Elég erőd lesz kisgyerek mellett továbbtanulni?

- Mit tenne a párod, ha elvetetnéd?

- Mennyire szereted ezt a fiút? El tudod engedni, ha gyerek nélkül már nem akar?

- Bízol a szülei segítségében hosszú távon is?

- Túl tudod magad tenni lelkileg egy abortuszon?

- Szerinted megenyhülnének irányodban a szüleid ha már megvan a baba, hiszen az unokájuk?

- Lenne hol laknotok?

- Alkalmasnak tartod magad a gyereknevelésre?

Ezekre a kérdésekre kell önmagadnak megfelelned, mert ezek számítanak.

Az, hogy 17 vagy, önmagában nem jelent semmit, ahogyan az sem, hogy a fiú roma.

Szerintünk?????

A te méhedbe van a baba...te feküdnél a műtőasztalra...neked kellene róla gondoskodni... szóval a döntést neked kellene meghozni úgy,hogy szépen leülsz vagy a pároddal leültök és megpróbáltok mindent alaposan végiggondolni mérlegelni és dönteni.Ne ismeretlen külső emberek véleménye alapján akarjál dönteni.

Első vagyok.

Ez fantasztikus! Mindenki ugyanazt írja, mint én, akkor ki a fene pontozza le a válaszomat?

Biztos sokaknak nem fog tetszeni a válaszom, de őszintén leírom, hogy én mit mondanék a lányomnak.

1.) az, hogy kitennének az utcára az számomra elfogadhatatlan, hiszen ugyan annyira rontottak el valamit a szüleid, mint amennyire Te. Gondolom ők sem gondolják komolyan, csupán valamivel zsarolni akarnak.

2.) Neked mi a véleményed a romákról? Mit látsz a helyzetükből? Én annyit, hogy megkülönböztetik őket, hátrányban vannak egy nem romával szemben. Ez a közmegítélésük. Téged ez zavar? Mert a Te gyerekedre is ez vár? Én mint anya, ennél sokkal jobb sorsot képzelek el a gyerekemnek és az unokámnak is. Így bizonyára engem is zavarna a dolog. Mind amellett biztos vagyok abban, hogy ha a gyerekem roma mellett döntene, én nem szólnék bele, hiszen nem élhetem helyette az életét. Max. egyszer leülnék vele és elmondanám neki ezeket.

3.) 17- 18 évesen az ember felnőttnek érzi magát. Sok mindenhez már van joga, így azt hiszi tud is élni a jogával. Ebbe beletartozik a család alapítás is. Sokan megtették, sokan megcsinálták. Egyáltalán nem biztos, hogy boldogtalanok lettek. De! A családalapításnak van egy annyira nem fényes oldala és 17-18 évesen még inkább fényben, mámorban kéne úszni. Alap esetben azt mondanám, semmit nem vesztes lányom/fiam ha később vállalsz gyereket, de Te már vesztesz, egy életet. Én örülök, hogy nem lettem 17 évesen terhes, csak 25 évesen. 19 éves koromtól önálló életet éltem. Volt barátom, élettársam, férjem. Aztán lettünk szülők. Megéltem a fokokat. Kiegyensúlyozott, biztos párkapcsolatban élek 10 éve, van 3 gyerekem. Lehet, hogy nektek is sikerül, csak sokkal kisebb az esély. Hiszen nem is ismeritek még igazán egymást. És ne adj' Isten, ha különmentek milyen lesz egyedül nevelni egy/több gyereket? Jó lesz Apa nélkül felnőni a gyerekednek? Márpedig számolnod kell a rizikóval, hiszen nálad nagyobb az esély rá.

4.) Tudod milyen fontosak az anyagiak? Sajnos ez egy ilyen világ. Mindenhez pénz kell, a boldogsághoz is. Mert akkor vagy boldog, ha a gyerekednek a lehető legtöbbet megadsz, akkor vagy boldog ha jó körülmények között éltek. Fogtok tudni így élni? Szerintem nem.

Én hálát adok az Istennek, hogy nem voltam ilyen helyzetben. 28 évesen egy felelőtlen éjszaka után teherbe estem harmadszor a férjemtől, a gyerekeim apjától. Igazából nem terveztük, igazából nem is jött igazán jókor. De mivel abortusz ellenes vagyok nem is vetettük el.

Ha a lányom jelentené be, hogy 17 évesen terhes nagyon elbeszélgetnék vele. Elmondanám mind azt, amit fent leírtam. De azt is elmondanám, hogy az abortusz borzasztó dolog. (most nem részletezem, hogy miért) Így bárhogy dönt, rossz döntés lesz. És nekem, mint anyának mellette kell állnom. Segíteni fogok neki, de helyette élni nem tudok. Neki kell vállalni a felelősséget a saját tetteiért.

Nagyon sajnálom, hogy ilyenbe keveredtél, kívánom, hogy a lehető legkevésbé fájjon, bárhogyan is döntesz.

egy háromgyerekes, két lányos anyuka

Hát szerintem is ezt nektek kell eldöntenetek!

Nagyon sok mindentől függ egy ilyen helyzet átgondolása. A legfontosabb, hogy TE mit gondolsz, mit érzel!!!!

Ne akard, hogy vadidegen emberek mondják meg, mit tegyél.

Az abortusz ellenesek úgyis azt fogják mondani, hogy:

- ne öld meg, majd lesz segítséged

- ne öld meg, add örökbe

- ne öld meg, mert nem lehet többet gyereked

Akik nem így gondolják, azt mondják?

- vetesd el, mert nem másnak szülöd, nem más segítségére számíts

- vetesd el, mert az örökbefogadást könnyű mondani, de megtenni nem

- vetesd el, mert később még lehet gyereked

Na ezektől csak jobban összezavarodsz, és nem leszel okosabb.

Szépen nyugodtan üljetek le és beszéljétek át a lehetőségeiteket.