Második babával milyen tapasztalatok, érzések voltak?

Én a 20. hétben vagyok a másodikkal, van egy 14 hós kislányom. Én is borzasztó nehezen viseltem az első három hónapot, sokkal rosszabbul voltam mint a lányommal. Alig vártam, hogy dél legyen, és én is lefekhessek picurral. Most már sokkal több az energiám, remekül vagyok és az is kiderült már, hogy kisfiút várunk:)

Én is cukros voltam a lányommal, de most minden értékem tökéletes! Úgyhogy kedves utolsó nem feltétlen leszel most is cukros! Amúgy furcsállom, hogy nem volt még terheléses vizsgálatod és már 24 hetes vagy? Nekem (mivel tudták,hogy a lányommal magas volt a cukrom) már 2x volt terhelésesem. Szerencsére több nem lesz, csak itthon kell mérnem néha a cukromat, hogy nem-e szalad fel:)

Nekem mondjuk a mostani terhességgel való ide-oda mászkálás, orvos, védőnő, vérvétel stb. elég fárasztó,most nem élvezem úgy mint anno, mert a pici lányomat nincs kire bíznom és örökké nagy fejtörést okoz, hogy hová tegyem amíg nekem el kell mennem:(

De minden mást nagyon nagyon élvezek, ruhák nézegetése, babakelengye gyűjtése, mert bár a lányom után szinte mindenünk van, na de most azért csak egy kispasi jön hozzánk, úgyhogy lesz azért mit beszerezni:)

Boldog babavárást!

Szintén második babámat várom, most a 14. hétben vagyunk. Van egy 17 hónapos kislányom, és az is kiderült, hogy most fiút várunk :) Lányommal ugyan sosem hánytam, de a húsra még gondolni se tudtam, most nincs ezzel sem gondom. Viszont most sokkal fáradékonyabb vagyok, és egy mozgalmasabb nap után fájdogál a hasam, le kell feküdnöm, ülni se jó. A hasam is sokkal gyorsabban nő, a lányommal kimondottan kicsi hasam volt, most kíváncsi leszek mekkora lesz a végére.

Azt mondják, hogy a terhességi cukor ritka, én is cukros voltam az előző terhességemnél. Pont a múlt héten kérdeztem meg az orvosomat, hogy van-e már valami teendőm, vagy lesz-e korábban terhelés, de azt mondta, hogy felesleges, mert ilyenkor még úgyis álnegatív eredményt kapnék. Azt mondta, hogy várjuk meg a 24. hetet, addig nem kell diétáznom, mivel alapból nem vagyok cukorbeteg. Néha azért mérek magamnak cukrot.

Én a 18. hétben vagyok, van egy 3,5 éves kisfiam. Én az elején néhány napig kicsit szédültem, émelyegtem, és volt 1 hét, mikor elég szarul voltam, szédültem. De ez pont egybeesett a nagy időváltozással, így arra fogom, mert azóta sincs semmi bajom. :) Arra gondoltam még az elején, hogy lehet azért más kicsit, mert kislányom lesz, de aztán kiderült, hogy újra fiút várunk. Amúgy sokkal gyorsabban röpül az idő, sajnos nincs is annyi idő, hogy kiélvezzük a dolgot, mivel a fiunk eléggé leköti a figyelmünket. A férjem mondogatja is, hogy ez a terhesség úgy elszalad, hogy fel sem fogjuk. Pedig alig vártam, hogy újra terhes legyek.... :)

Boldog babavárást neked!

Én 37 hetes vagyok a második babámmal, a nagy fiam 4 éves. A pocaklakóm kislány, és nem tudom, ez belejátszik-e, de teljesen más ez a babavárás, mint az első volt. Az igaz, hogy sem most, sem előzőleg nem hánytam egyszer sem, és a 12. hétig talán most könnyebb volt. Utána azonban a mostani várandósságomnál folyamatosan fáradtam, keményedtem, és sokszor a leghétköznapibb itthoni munkáktól (pl. teregetés) is begörcsöltem...

Sokkal kevesebb időm és energiám van beszélni a pocakomhoz, mint először, valahogy sokkal inkább szét vagyok csúszva... Ráadásul az elsőnél semmi probléma, semmi komplikáció nem volt, minden teszt negatív lett, most viszont ellenanyagot is termelek, a thrombocytáim is kevesen vannak, és még a streptococcus-szűrésem is pozitív lett...

A kisasszony nálunk is igen eleven a pocakban, UH szerint is gyönyörű, arányos, tökéletes baba. Csak én viselem sokkal nehezebben az egészet, de talán ebbe belejátszik az is, hogy a fiam is igen aktív, és sokszor nagyon elfáraszt, ráadásul az autónk sem működik... Néha nehéz összeszervezni mindent, hogy a vizsgálatokra is eljussak, meg a fiamért is, az oviba.

Szóval igen, sokkal nehezebb, legalábbis nekem, ettől függetlenül már alig várjuk a családdal, hogy megérkezzen a kicsi királylány!!! :)