Mit tennétek egy ilyen helyzetben? Terhes vagyok a legjobb barátomtól

Így leírás alapján egyértelműen NEM. Ez az a szituáció amikor ő tuti nem érett arra hogy gyereke legyen.

Szerintem ő baromira élvezi ezt az egyedülálló ide oda csapongó bulizó pasi szerepkört, és azt írod még mindig vannak balhéi, nem annyi de vannak.

Ne legyenek illúzióid, egy baba vállalása egy nagyon jól működő SZERETETEN és szerelmen alapuló kapcsolatot is megterhel, nemhogy egy saját bevallásod szerint is csak szex alapon nyugvót.

Ne legyenek kétségeid hogy ha ott fog ordítani a baba esetleg neked is lesznek testi változásaid, fáradt leszel és kialvatlan, akkor máshoz megy majd.

Ott állsz majd egy csecsemővel egyedül.

Persze lehet hogy a családod nem fordulna el tőled mégse ha már ott van a helyzet (én pl. biztos nem küldeném híd alá a lányom ha hazajönne egy babával).

Én elvetetném a helyedben. Normális szeretetteljes kapcsolatba vállalj majd babát!!

első vagyok, főleg ha mindketten egyetemre jártok, jövedelmetek miből lenne? És ha babát vállalsz halasztani is kell, mert nem hiszem hogy ez a fickó teljes mellszélességgel támogatna ha épp terhesen vagy szoptatós anyuciként vizsgázol tanulsz stb.stb.

És a diploma után se tuti, hogy állása lesz akár neki akár neked.

Én nem tartanám meg. És nem hagynám magam tovább kihasználni sem. Mert abból amit leírtál úgy jön le.

Hogy tudtad neki és a nővérednek megbocsátani, hogy együtt voltak?

Szia,

én csak a tapasztalatomat tudom leírni:

én hasonló helyzetben megtartottam,külön mentünk,soha,egy pillanatra sem bántam meg,hogy nem mentem abortuszra, viszont a gyerek egy életre összeköt azzal,akitől van,ha akarod,ha nem!(17 év telt el,elég hosszú idő ahhoz,hogy tudjam,ez tényleg így van)

Én is azt mondom , hogy gondold át! Legelőször is mond el neki! Ültesd le és mond meg neki , hogy most komolyan komoly dologról akarsz vele beszélni, és hogy ez egy olyan dolog amiben nem dönthetsz egyedül! Meglátod, hogy reagál. Az is lehet, hogy megijed és egyből szakítani is akar veled( ezt csak azért írom mert megeshet és hogy ne érjen nagyon váratlanul) De az is lehet, hogy jól áll a dologhoz majd, nem tudhatod mi zajlik egy férfi agyában ilyenkor. Az én párom mikor megtudta azt mondta, hogy semmi féle képpen nem tarthatjuk meg! megijedt! aztán kb 3 nap mulva mástol hallottam vissza, hogy másnak mesélte nagy örömmel , hogy apuka lesz(pedig még nem is volt biztos)

A lényeg , hogy mond el neki, engedd, hogy megeméssze, beszéljétek meg, és így közösen döntsetek!

Remélem tudtam valamennyit segíteni!

Szia!

En is hasonlo helyzetbol tartottam meg a babamat. A szuleim annyira utaltak, hogy folyton veszekedtunk miatta otthon, a vegen mar nem is mentem haza.

Aztan mikor megmondtam neki a babat, akkor kozolte, hogy neki ugyan nem kell.

En megtartottam, hazamentem, elmondtam anyunak, hogy terhes vagyok. Es a gyerekem szeretem, szeretem a gyerekem gyereket is erosebb volt, mint a srac utani utalat.

Szoval en a szuleim segitsegevel fejeztem be az egyetemet es imadom a lanyomat. Soha nem bantam meg egy percre se, meg akkor sem, ha az apja csak egyetlen egyszer latta eleteben, mert nem volt ra kivancsi.

Beszéld meg vele és természetesen a családoddal, semmiképpen ne dönts nélkülük. Nem tudhatod hogy reagálnak. Ha jól akkor megoldódott a dilemma, ha rosszul, akkor még mindig ráérsz agyalni.

Hogy hogy közölném. Természetesen nem halogatnám sokáig a dolgot, mivel ha abortuszra kerülne a sor (remélem nem fog), akkor jobb lenne minél hamarabb. De azért varnék egy nyugodtabb pillanatra.

Az a legtisztább, ha először a pároddal leültök megbeszélni, hogy most akkor mi legyen? Majd mondd el a szüleidnek is.

Viszont arra gondolnod kell, hogy ez a pasi csak egy pasi, aki nem biztos, hogy ki fog tartani melletted. Viszont a szüleid egy életen át a szüleid lesznek. Egy pasi nem ér annyit, hogy a szüleiddel haragban legyél miatta.

Nincs mit kertelni ezen a dolgon, a párod és a szüleid is tudják, hogyan készül a gyerek. Egyszerűen mondd el és kész.

Milyen idős terhes vagy?