Anyukák, Ti mit szólnátok, hogyan viselkednétek, ha kiderülne hogy a lányotok (17-18) állapotos?

Nehéz belegondolni ebbe, mert az éles szituációkban dönt általában az ember. Akár még feldúltan is.

Nekem jelenleg 14 hónapos a lányom, így remélhetőleg még 16-17 évig nem fog a sex előkerülni..

A kérdésedre válaszolva, nem hurcolnám el abortuszra egyből.

Leülnék vele felnőtt módon beszélgetni a történtekről és arról, hogy hogyan képzeli el a jövőt az adott esetben.

Azzal indokolnám a beszélgetést, hogyha a sexuális élethez eléggé felnőttnek érzi magát, akkor egy gyermek felneveléséhez is annak kell lennie. Persze, ha megakarja tartani!

Én se az abortusz mellett, se ellen nem vagyok.

Támogatnám bármilyen döntése is lenne.

Az biztos, hogy semmilyen anyagi körülmények között nem "nyalnám ki a popsiját", de a gyermekének mindent megadnék.

Kötelezném a továbbtanulásra: érettségi (magántanulóként) és utána főiskolára.

Nem utolsó sorban felkeresném az apát és annak a szüleit. Leülnék velük is beszélgetni, hogy hogyan képzelik a jövőt!

Segítenék a lányomnak mindenben, de nem a végletekig!

Hogy nem dicsérném meg, az biztos! Két lányom van, szóval nem lehetetlen a dolog, hogy előfordul.

Nem kényszeríteném se abortusza, se arra, hogy megtartsa. Az abortusz testi-lelki következményeivel úgyis neki kell megküzdenie.

Ha viszont megtartja, akkor tisztázom vele, hogy ő a gyerek anyja, én csak a nagymama vagyok. Segítem, hogy tanuljon, állást kapjon. Egyszer volt itt olyan kérdés, hogy mit lehet tenni a nővérével aki hazaköltözött a becsúszott gyerekével, a kicsit rálőcsöli az anyjára meg húgára, közben nem dolgozik, de állandóan bulizni jár. Na ezt nem hagynám, aki olyan felnőtt, hogy nemi életet él és gyereket vállal, akkor legyen annyira felnőtt is, hogy felelősséget vállal.

Egyet nem hagynék: azt, hogy a gyereket örökbe adja.

Szóval a gyerekemet támogatnám, ha nem csak kihasználna mint ingyenpesztra meg pénzkiadó automata.

Viszont elbeszélgetnék a kedves fiatalemberrel is. Ha kiderül, hogy ő is olyan fajta aki azt hangoztatja, hogy akkor húz gumit ha a nők is zuhanysapkában mosnak hajat (van olyan, aki erre büszke is), akkor lerúgom a fejét. Könnyű lesz, nem kell magasra emelnem a lábam, mert akkor a tökeire szorított kézzel fog előttem fetrengeni.

Az, hogy megtartja-e az az ő és az apa döntése, ezt tiszteletben tartanám. Elmondanám, hogy szerintem az abortusz lenne a legjobb megoldás, de nem győzködném és pláne nem kényszeríteném.

Ha megtartja, akkor elmondanám hogy anyagilag támogatom, de be kell fejeznie a sulit (érettségi+szakma) és a babát neki és az apának kell ellátnia. Nem engedném hajnalig bulizni, nem én lennék az állandó éjszakai ügyeletes, nem én vinném orvoshoz, védőnőhöz a babát. Ő lenne az anyja, ennek minden szépségével, nehézségével és felelősségével.

Ha az ő felelőtlensége miatt jött volna össze a gyerek, akkor első körben magamat hibáztatnám. Nagyon csalódott lennék, hogy ennyire nem sikerült megnevelnem a gyerekem (főleg úgy, hogy nőgyógyásznak készülök).

Aztán persze mellette állnék, de ráhagynám a döntést. Azt se mondanám, hogy vetesse el, de azt se, hogy meg kell szülnie.

Leülnék, átbeszélném vele, hogy miben tudnék segíteni, ha vállalni szeretné a babát.

Hagynám, hogy Ő döntse el, hogy mit akar és én támogatnám.

Eszembe sem jutna akarata ellenére abortuszra kényszeríteni.

Remélem, amikor eljön az az idő, hogy a lányom nemi életet él, oda figyel erre és nem kell ilyen fiatalon ilyen komoly kérdésben döntenie.

27 hós kislány anyukája

Igaz nekem két fiam van de ha egy lány terhes lesz ahhoz egy fiú is kell!!

Én ha azzal jönne haza hogy terhes a barátnőm jól elbeszélgetnék vele és támogatnám a döntésüket bármi legyen is az!

Nekem 15 éves a kamasz lányom, 2,5 éves a kicsi.

Azt hiszem először leordibálnám a fejét, majd végiggondolnám a lehetőségeket.

Már sokszor gondolkodtam ezen, hogy mit tennék ha....de csak akkor tudnék valóban válaszolni, ha ebbe a helyzetbe kerülnék ténylegesen.

Remélem, nem lesz így!