Hogyan fognak alakúlni a következő dolgok szülés után?

Ne aggódj! Persze, hogy lesz féltékenykedés, hiszti, lelki terror - de ez Nektek szól. Valószínűleg a Picit imádni fogja!

Ha egy szobában laktok, nem lesz egyszerű dolgotok. Eleinte a Pici majd durmol, mint a bunda, de később érzékenyebb lesz a zajokra, aztán majd megszokja.

Ha beteg a nagy, nem sokat tudtok tenni. Nálunk olyankor a Férjem ápolja, kezeli a Nagyot, a Kicsi pedig az én kezeim között van. Ettől függetlenül sajnos gyakrabban és korábban lesz beteg, mint egy egyke gyerkőc, még akkor is, ha anyatejes.

Az elején többet leszel a Picivel, de meg tudod oldani, hogy amíg szoptatsz, addig mesélsz a nagynak vagy beszélgettek vagy mondókáztok, játszotok vmit. A kisebb tesók nagyon türelmesek, megszokják gyorsan, hogy nem ők az egyetlenek.

Figyelj arra, hogy nem a Kicsi körül forogjon a világ. Ha pl. jön valaki látogatóba, kérjétek meg a Nagyot, hogy mutassa meg a Picit és a hozzá tartozó dolgokat. Így fontosnak érzi majd magát. Vond be a pelenkázásba, fürdetésbe, főzésbe, mosásba, teregetésbe.

Minden rendben lesz! Az első pár hét katasztrófa, de utána belerázódtok majd és meglásd, nem is lesz olyan borzasztó!

Nyugi, majd minden megoldódik.

A betegségeket sem biztos, hogy elkapják egymástól. Féltékenykedés biztos lesz, veszekedés meg "nem szeretem a kistesót", de ez átmeneti.

Mi mindig csinálunk anya-nagylánya és anya-kislánya napot, amikor a másik gyereket lepasszolom és csak egyre figyelek, megyünk shoppingolni (pl. hajgumikat), beülünk egy cukrászdába és meghallgatom, hogy kibe szerelmes, hogy a fiúk hülyék, stb.

Az első válaszoló nagyon jól leírta a helyzetet! :) Nekem 2,5 év van a két fiam között. A nagyobbat úgy próbáltam felkészíteni a tesóra, hogy mutattam neki több tesós könyvet is (a kedvence lett az Anna és Peti: Kistestvér érkezik), amiből ő választott és olvasgattunk róla. Próbáltam bevonni már a szülés előtt is azzal, hogy ő választott a boltban a tesónak egy alvós rongyit, egy cumit, ilyeneket... Amikor pedig hazajött a kistesó, hozott neki ajándékba egy olyan vonatot, amit nagyon szeretett volna megkapni. :) Meg bevontam a baba körüli teendőkbe, de persze csak ha volt kedve, mert sokszor válaszolta azt, hogy "nem" (tombolt a dackorszak). Arra is nagyon figyeltem, hogy ha hívott és nem tudtam odamenni, akkor soha nem mondtam neki, hogy most nem, mert épp a tesó így meg úgy... hanem azt mondogattam, hogy egy pici türelmet kérek tőle, mindjárt befejezem a dolgom és megyek hozzá... Sajnos még így is problémás volt az első időszak, de próbáltam nagyon figyelni, hogy ne az legyen, hogy én csak a kicsivel foglalkozok, apa meg a nagyobbal, hanem ha lehetett odanyomtam apának a picit (legalább megszokja ő is), én meg kettesben voltam a nagyfiammal néha. Neked gondolom azért könnyebb dolgod lesz, mert egy 5 évessel már lehet rendesen kommunikálni.

Egyébként én is féltem, hogy nem fogom tudni a másodikat annyira szeretni, mint az én "egyetlenemet", de ahogy megszületett a kicsi, egyből teljesen beleszerelmesedtem! :) Amíg nem éled át, hogy mind a kettőt lehet imádni, addig tényleg nehéz elképzelni, de hidd el, működik! :)