Várandósan a második babával más érzések vannak bennem miért?!

Lehetséges, hogy nem terveztétek a másodikat vagy nem mostanra ? Nálunk túl korán jött a második (terveztünk kistesót, de nem ilyen gyorsan) és kellett idő, hogy megbarátkozzam a gondolattal, mert minden eltervezett dolog felborult miatta, de ma már cseppet sem bánom. Hidd el, majd idővel elmúlik. ;)

Nálunk az első nem volt tervezve de nagyon nem,teljesen ki voltam,nehezen fogtam fel,úgy gondoltam, á majd elmúlik,nem lehet,hogy nekem most gyerekem lesz,meg kell mondjam nem lelkesedtem,jó,hogy hosszú idő a terhesség,mert ahogy telt az idő elfogadtam,megszerettem a dolgot,sajna nem hiányzott egy 3 hónapig tartó szülés utáni depresszió,de túllendültem és utána nagyon imádtam az egészet. Aztán pozitívat teszteltem féléve hihetetlen boldog voltam,és nyugodt pedig szintén meglepi baba lett volna,örültem neki fura volt,sajna a teszt után 3 nappal el is vetéltem, kb 1 hónapig teljesen ki voltam tőle.

Szia! :) ismerős a helyzet.. :) nekem is van már egy kislányom, aki négy és fél éves. Fél éve határoztuk el, hogy na akkor jöhet a kistesó. Amikor június végén pozit teszteltem, csak álltam, és nem hittem el. Fura volt maga az érzés is, hogy a földöntúli boldogság, amire számítottam, elmaradt. Örültem persze nagyon, de meg is voltam rémûlve, nem voltam biztos benne, hogy jó ötlet, hogy tényleg akarom-e. Pedig nagyon akartam!! Biztos a hormonok vagy nem tudom. :)) aztán 5 hetes voltam amikor először dokihoz mentem, még csak petezsákot látott a doki, 6mmest, és látott benne szikholyagot, de elég bizonytalanul mondta. Tegnapra rendelt vissza. Leghosszabb hetem volt. :) nem éreztem tüneteket, azt hittem, nem maradt meg a baba... Fel is készítettem magam a legrosszabra. Mert az ijedelem ellenére elvetélni nagyon nem akartam, elvégre úgy vártuk ezt a babát. Aztán tegnap a vizsgálat közben folyamatosan a doki arcát figyeltem, vajon mit fog mondani, és h vajon mit fogok érezni... És egyszer csak bekapcsolt valamit a gépen, és engem ugyanaz a csodálatos érzés kerített a hatalmába, mint a kislányommal anno. :) A pici szívhangja volt. :) na itt eldőlt a sorsom. :)) persze, most is félek picit, mi lesz, hogy lesz, milyen lesz két gyerekkel, de már egyre bizakodóbb vagyok. :) biztos vagyok benne, hogy Nálad is így lesz!! ;)

Biztos vagyok benne! :) írj majd, hogy mi volt a dokinál, drukkolok Neked! :)

Na mi újság kedves Kérdező? Remélem, jó híreket kaptál! :)