Anyukak, ti feltetek a szulestol? Rosszabb vagy kevesbe rosszabb volt mint amire szamitottatok?

Mikor rémsztorikat oovastam akkor féltem, mikor már a 42. hetet kezdtem alig vártam. Sokkal könnyebb volt, mint képzeltem, bár hosszú, fárasztó és kimerítő volt, semmi "dráma" nem volt.

Én is féltem. Talán az "ismeretlentől". De sokkal jobb volt, mint amire számítottam. És ahogy a nagykönyvben megvan írva, tényleg minden "rossz" elmúlt abban a pillanatban, ahogy kibújt a kisfiam. :)

nem igazán féltem, és kb. százszor volt rosszabb, mint amire számítottam.

Nem féltem,mert egyrészt nem tudtam milyen,másrészt meg úgy gondoltam,hogy úgysem fájhat olyan nagyon,a menzeszem is nagyon görcsölős,bírni fogom,meg valszeg úgyis császáros leszek.Hát megszültem simán,de maradjunk annyiban,hogy a második szüléstől már rettegnék.

Nem igazán féltem, úgy voltam vele, hogy túl kell rajta esni. Inkább csak attól féltem, nehogy komplikációk legyenek. Ehhez képest sokkal "jobb" volt, mint vártam. Nagyon fájt, de nem egészen két óra alatt túl voltam rajta, és minden simán ment. Jobbat nem is kívánhattam volna.

Nem féltem, de rosszabb volt, mint amire számítottam. Nagyon fájt. Soha semmi nem fájt még ennyire. Nem is maga a szülés fájt, hanem a vajúdás. 16 óra alatt már elment a józan eszem is. Emlékszem, hogy már lassan jöttek a tólófájások, amikor egy csecsemős nővér betipegett a szülőszobába és elkezdett faggatni, hogy mi lesz a fiú neve, mikor házasodtunk stb. Elküldtem a jó....Szegénykém. Azóta is sajnálom. Annyira idegesített viszont, hogy ezeket pont most kell megtárgyalnunk, miközben azt érzem, hogy mindjárt szétrobban a medencém és mozdulni sem bírok :D

Én inkább izgultam, mint féltem. A vajúdás része nem volt olyan borzalmas, mint gondoltam (a férjemmel még röhögtünk is közben, mert folyamatosan nyomta a hülyességeket). Nem mondom, hogy jól eső érzés volt amikor jöttek a fájások, de nem is olyan borzasztó, mint amire készültem. Végül sürgősségi császár lett. Na a császár utáni másnap borzasztó volt. Életemben nem fájt semmi annyira, mint akkor a sebem. Lassan 5 hónapja szültem, és a vicces az, hogy a fájdalomból semmire sem emlékszek, mintha kitörlődött volna az agyamból. A 9 hónap alatt végig éreztem, hogy császár lesz a vége és az is lett.

Én is sok rémsztorit hallottam, de egy percig se féltem a szüléstől, a végén már kifejezetten vártam. És még így is gyorsabb és könnyebb volt, mint amire számítottam, de oxitocinnal azért eléggé fájt. De alig volt több mint 2 óra a vajúdás és 2 nyomásra meg is született a kisfiam.

Nekem 4 progis császárom volt. Csak az első volt rossz. A többi után még a seb is alig fájt.