Mi lett velem? Gyűlölöm magam!

Köszönöm, kicsit megnyugtattatok és remélem igazatok van! Eszembe sem jutott volna, hogy nálam ilyen is tudna lenni, hogy a tudatalatti irányítsa a gondolataimat, főleg ellenkező irányba. Azt tudom, hogy mennyire vágytunk 3-dik babára,az is biztos, hogy rettentően megviselt először a sok kudarc , utána pedig a méhenkívüli terhesség. Egyrészt borzasztó volt a tudat, hogy végre ott volt egy kis élet, aki élt, csak rossz helyen. Másrészt borzasztó volt amikor rohantak velem a műtőbe és csak azok a gondolatok voltak a fejemben, hogy jézusom el sem köszöntem rendesen a kis gyerekeimtől (mi van ha nem kelek fel az altatásból). Az is biztos, hogy teljesen nem tudtam kibeszélni magamból, persze itthon a párom meghallgatott sokszor, de valahogy nekem ez kevés volt,nem tudom miért igazából. Lehet mert ő "csak" együttérzett és elképzelhető , hogy nekem erősebb válaszok kellettek volna, ami helyreteszi a dolgokat a fejemben. De nem lelkiztem sokáig, visszatértem gyors az életbe, sokszor este elgondolkoztam, de igyekeztem terelni és lefoglaltam magam. Örülnöm kellett, hogy élek és a gyerekeimmel lehetek (csak erre igyekeztem gondolni a sok negatív gondolat helyett).

Amikor egyszer úgy voltam vele (itt már én döntöttem, mert a férjem persze akarta, mint ahogy előtte is, de rámbízta, hogy döntsem én el mikor), hogy próbáljuk meg védekezés nélkül, elsőre elmaradt a menzesz,hú majd kiugrottam a bőrömből, csináltam egymás után egy rakat tesztet, mind pozitív de nem teljesen erős. 2 nap múlva már jött a fekete felhő, jó helyen van-e és az aggódás és egy lejtő.

Kb ennyi az én ki történetem. Igazából nincs olyan ismerősöm aki ezt átélte, nem tudok sorstárssal beszélni. Szakembert meg most nem szeretnék, bízom magamban annyira, hogy sikerülni fog, főleg, hogy többen írjátok ez lehetséges a tudatalatti műve. És ha ezt olvasnám más embernél, így belegondolva lehet én is ezt válaszolnám. Magam esetében még a fejemben sem fordult meg.

Természetesen nem tölti ki minden percemet a negatív gondolat, itt van a két gyerekem, lekötnek nagyon meg mellette sok más dolog. Egynek nagyon örülnék, ha a félelmet ki tudnám iktatni. Lehet, hogy akkor minden máshogy lenne.