9 honapos kislanyom mellett varjuk a tesot. Mivel pici lesz a korkulonbseg, tapasztalatokat, tanacsokat kernek, hogy miben lesz nehez, mire kell felkeszulni?

Nekem pl. a 4. gyerekem születésekor 15 hónapos, 33 hónapos és 5,5 éves gyerekeim voltak. Semmi segítségem nem volt, az első 2 hétben segített az Édesanyám, de aztán hazautazott, maradtunk ketten. A takarítással, a renddel hadilábon álltam, de a gyerekekkel sokat foglalkoztam (nem TV-ztek, nem gépeztek egyáltalán). A gyerekek minden nap ettek főtt ételt, ruhájuk is mosva volt(vasalva ritkán :)). Mellette még kert, ahonnét be lehetett hordani egész nap a koszt, meg kutya- macskák. Inkább a gyerekekkel foglalkoztam sokat a háztartás helyett, de számomra alap dolgokból nem engedtem.

Este viszont a férjem sokat segített, az esti fürdetést, altatást együtt végeztük, utána ő mesélt nekik. Ha otthon volt a férjem, ő is sokat foglalkozott a gyerekekkel.

Szóval megoldható, kellő rugalmasság, sok humor szükséges hozzá.

3. vagyok

Nálunk a 2 középső volt féltékeny, de elmúlt kiskamasz korukra.

Nálunk 16 hónap különbség van köztük. Lehet áldott jó gyerekeim vannak de nekem bőven van időm magamra is. A nagy nem féltékeny a kicsire mióta hazahoztuk simogatja, puszilgatja, ölelgeti ahogy épp éri. Sosem bántotta, sose volt hiszti h őt miért nem veszem fel stb... Én meg is őrülnék ha vki állandóan itt lenne és mindenbe belemagyarázna...

Nagyon ritkán az etetés rossz ha pont egyszerre éheznek meg de ilyenkor a nagy figyelmét elterelem vagy ha annyira de annyira éhes kap 2 db háztartási kekszet és azt mire megeszi végzek az etetéssel de amúgy simán tudom alakítani h ne egyszerre hanem egymás után egyenek. Én eddig semmi rosszat nem tapasztaltam, meg olyan nagy nehézséget amiről mindenki beszél... 2 hónapos a kicsi, 18 a nagy.