Hogy bírtátok ki a 9 hónapot, mire a kezetekbe tarthattátok a kicsit? :-)

Eleinte még nem volt kezzelfoghato a dolog. Aztan volt egy honap,amikor egy hajszalon fuggott a magzat elete, azt rosszul birtuk. Aztan a 3.trimeszterben meg hazvasarlasi projektbe kezdtunk (mi nem koltozunk szerencsere el), es ez lekoti a figyelmem. Ja es dolgozom aktivan szellemi munkat, amiben muszaj odafigyelni:)

Neha turelmetlen vagyok mar, de foleg a testi tunetek (pl.aranyer, holyagrugdosas) allandosulasa miatt.:)

Varom, hogy legyen vege ennek es legyen babank. Amugy a ferjem kicsit jobban birja, o tud kommunikalni a magzattal, az en hangomra es erintesemre nem reagal, hisz en vagyok a vilag szamara.:)

35hkm

Ne aggódj ,hamar eltelik az idö.

Én olyasmiket csináltam ,amire tudtam hogy nem lesz kb évekig rendesen idöm.Filmeztem ,pihentem ,olvastam ,elutaztam külföldre a barátnömhöz.Hát be is igazolódott ,most valóban egyikre sincs idöm.Hamarosan ott lesz már a karjaidban a kisbabád ,és neki még csak te fogod jelenteni a világot.Nem tudsz mással foglalkozni ,ha tehetnéd is mindig ott jársz majd fejben :).Tapasztalat.Most vagy "egyedül" utoljára az életben ,használd ki.

Olyan nehéz sokszor várni, én már annyira kíváncsi vagyok. A vizsgálatokat is mindig vártam, hogy valami új infó legyen, meg amikor megmozdult, hogy ez most tuti az volt-e, de áá biztos nem (15.héten, 1. baba, mellsőfali lepény, 17. héten már elhittem, mikor láttam, és le is videóztam a kis puklikat, amiket csinált, mikor rúgott egyet).

Aztán alig vártam, hogy megtudjuk a nemét, meg hogy láthassam, legszívesebben hetente jártam volna uh-ra, de az orvosi ajánlások szerint még nem bizonyított, hogy az tényleg ártalmatlan-e, így csak a kötelezőkre mentem.

Közben egyre többet éreztem mozogni, nagyon aktív baba, hozzá kellett edződni:D Dolgoztam a 36. hétig, meg még most is lett valamennyi munka a 37-38.-on de nem bántam, gyorsabban megy így az idő.

Nekem hiába mondta/mondja bárki, hogy most kell kihasználni az időt, ami még van, egyrészt előre pihenésből nem lehet feltankolni, másrészt már annyira kíváncsian várja ilyenkor az ember:) Van, aki nagyon élvezi a várandósságot, hogy bent van a baba a pocakban, szeretné, ha ki sem jönne, na az nem én vagyok, pedig végig minden oké volt. Nekem az első 12-16 hét telt lassan, aztán utána repültek a hetek.

Kíváncsi vagyok, mikor fog kibújni:)