Leendő nagyszülők reakciója. Másnál is volt hasonló?

Ugyan nem vagyok hasonló helyzetben, de azt tudom tanácsolni, hogy tedd helyre magadban a szüleiddel való kapcsolatodat. Mivel azt írod velük minden tabu volt, ezért ezen a reakción nem annyira kell meglepődni.. Sajnos, nem sajnos, de ez van.

Rendezd le fejben ezt a dolgot, hogy nem számíthatsz rájuk támaszként..gyakorlatilag soha..mert csak a szart kapod. Már elnézést. LEgalábbis egy ilyen megnyilvánulás után azt tudom feltételezni, hogy más helyzetekben is hasonlóan állnak melletted.

Az pedig nem számít, hogy nem vagy igazi "anyatípus". Hidd el, sokan nem azok. Már ha azt tekintjük igazi anyatípusnak, aki mások gyerekeit is imádni tudja, babusgatja, gügyörészik.

Engem gügyögéssel például az őrületbe tudnak kergetni (persze én is aranyosan szólok az unokahugaimhoz, de nem gagyogok), illetve sok ember gyerekét kifejezetten nem szeretem..

Az unokahúgaimat imádom, a sajátjaimért biztos oda vissza leszek, de a játszóházban találkoztam már pár olyan gyerekkel, akiktől a falramásztam.. A szüleik sem voltak különbek.

Tehát ez egyáltalán nem baj.

A lényeg, hogy tedd helyre magadban ezt a kapcsolatot a szüleiddel, helyezd el valahol, és a későbbiekben is csak ennyire várj tőlük támogatást. Ha valamivel bántanak, és ez most az, akkor egyszerűen lépj tovább, ne halld meg!

Én kaptam hideget-meleget...

Most várom a másodikat (27 vagyok, van egy 6 éves lányom, nem a mostani páromtól).

Anyámat ismerervén nem vártam semmi jót. Mikor bejelentettem, úgy kezdtem, nem kell örülni, sem eljátszani, csak fogadja el a helyzetet.

Persze hallgattam a "minek még 1 gyerek" meg hasonlókat... Apám meg kb nem reagált rá SEMMIT...