Hogyan dolgozzam fel? Elvesztettem a kisbabát!

Nagyon sajnálom ami veled történt!

Igazából ezt nem lehet feldolgozni majd csak a köv. terhességnél fog enyhülni.

Nekem 10 év alatt 8* voltam terhes ebből 7 spontán vetélés volt (7-8-9-10 héten) 2* volt művi befejezés. a 8. terhességem probléma mentes volt és most itt gagyorászik a 8,5 hónapos kisfiam.

Mára már eszembe se jut az a sok szörnyűség.(vetélések okait nem tudni)

Szóval sok sikert és kitartást kívánok neked!

Ja még annyi nekem nagyon sokat segített hogy kibeszéltem magamból mert szerintem totál bedepiztem volna!

szia. Én november elején vesztettem el. A 7. héten még volt szivhang, aztán a 9. héten már nem. Nov.6-án volt missed ab műtétem. Mikor megtudtam h nincs már szivverése nagyon rossz volt, ilyen nagy fájdalmat talán még sosem éreztem életemben (ő lett volna a várva vár 1. gyermekünk). Nekem a műtét után fokozatosan job, és jobb lett (lelkileg). Szerintem az idő segit, bár teljesen sosem múlik el a fájdalom, mert még most is gyakran összeszorul a szivem. Gyakran azt kérdezen miért pont velem történt ez - a kórházban mondták h nehogy ezt higyjem, mert ez sajnos nagyon gyakori, azt mondta az orvos akinek 2-3 gyereke van, legalább egyszer átélte ezt. Most megpróbálok a jövőre koncentrálni, hiszem h sikerülni fog nekünk is, megpróbálok nem rágörcsölni az ujabb babaprojektre. Mivel jelenleg költözés előtt állunk, eddig lakást kerestünk legalább le tudtam magamat és a gondolataimat foglalni.

Szerintem keress te is valami tevékenységet, ami picit lefoglal.

Sajnálom! :( Az idő majd segít, hidd el. Meg kell siratni, ki kell beszélni magadból a fájdalmat és szépen-lassan könnyebb lesz. 2-3 hónap múlva gondolom próbálkozhattok újra, igaz? Próbál előre nézni és bízni a következő terhességben, ahol már nem lesz gond.

Én a 22. hétben veszítettem el a kisbabánkat, aki már hetek óta mocorgott bent a szép, nagy pocakomban. Megszültem a halott kislányunkat, pedig még itt kellene lennie a hasamban és nagyokat rúgnia (januárra vártuk). De Ő már nem lehet velünk, az életünk pedig visszaállt a régi kerékvágásba...