Miért van az, hogy bármilyen kis dolog ki tud ábrándítani a másik emberből?

Ezalatt azt értem, hogy pl bármennyire is tetszik egy fiu, minden stimm, de ha akármi, legyen az kisebb vagy nagyobb dolog, akkor rögtön ki tudok belőle abrandulni egy életre.

Nem arra gondolok, hogy nem tudom elfogadni a hibáit (amik természetesen nekem is es mindenkinek vannak), hanem hogy pl egy-egy megnyilvánulás, cselekedet, akár mondat ki tud ábrándítani teljesen.

Írok egy banális példát most. Teszem fel tökre jol elvagyok egy fiúval, beszelgetunk mar egy ideje, de meg talalkozasra nem került sor. Aztán csak beköp egy ilyet, hogy mennék veled zuhanyozni, megmosnam a hátadat, stb.

Nekem ez annyira visszataszító tud lenni, de tényleg.

Vagy csak prűd vagyok:D, s ez mindenkinek elfogadott és senki mást nem zavar rajtam kívül?