Tulajdonképpen mi a kétütemű motornak a 2 ütemének a pontos meghatározása?

A kétütemű belsőégésű motor a belső égésű motorok egyik fajtája, abban különbözik a négyütemű motortól, hogy mindössze két ütem (egy motorfordulat) alatt hajtja végre azt a ciklust, amit a négyütemű motor két fordulat alatt. Így a kétütemű motornál minden fordulatra esik egy munkaütem, szemben a négyüteművel, ahol csak minden második fordulatra. A legtöbb kétütemű motor fontos tulajdonsága, hogy mindkét irányban megindítható és üzemben tartható.

Kétütemű motorok használatosak a legnagyobb és legkisebb teljesítmények tartományában. Közepes teljesítményeknél sokkal kisebb a jelentőségük.

A legkisebb benzinmotorok általában kétüteműek. Elterjedten használják motorcsónakok oldalmotorjánál, motorkerékpároknál, mopedeknél, robogóknál, hómobiloknál, go-kartoknál, repülőgép-modelleknél, láncfűrészeknél, fűnyíróknál, szegélynyíróknál. Mindezeknél az alkalmazásoknál azért népszerűek, mert egyszerű a szerkezetük (és ennélfogva olcsók), és nagyon jó a teljesítmény-súly viszonyuk mivel kétszer annyi munkaütemet végeznek adott fordulatszám alatt, mint a négyütemű motorok. Kézi szerszámoknál további előnyük, hogy mindkét irányban működnek, valamint az, hogy nincs olajtartályuk, ami a gravitációtól gyakorlatilag függetlenné teszi működésüket.

A kétütemű motor a tüzelőanyag adagolása és elégése szempontjából lehet: Otto-motor, Dízelmotor, Izzófejes motor.

Gyakran kétütemű dízelmotorokat alkalmaznak például nagy hajómotoroknál (itt a motor reverzálhatósága fontos szempont, mert a hátramenethez nem kell a motor és a hajócsavart hajtó propulziós tengely közé irányváltót beépíteni). Ezeket a motorokat régen gyakran ellendugatyús kialakítással készítették, egy hengerben két dugattyú egymással ellentétes irányban mozog, a hengerfej pedig elmarad. Ilyen volt például a híres Junkers Jumo 205 repülőgép-dízelmotor, melyet a II. világháború német repülőgépein alkalmazták. Ezek a motorok lassú fordulatszámú gépek. Ugyancsak kétütemű motorokat használnak egyes nagy földmunka gépeken is gyakran V8 elrendezésben. A Szovjetunióban a T–64 harckocsiba építettek hathengeres, ellendugattyús, kétütemű dízelmotorokat.

Izzófejes kialakítást például traktorokhoz, generátorok, szivattyúk és kisebb hajók hajtására használták a huszadik század első évtizedeiben. Sokféle tüzelőanyaggal lehetett járatni, a folyékony üzemanyagok széles választéka volt alkalmas működtetésükre, még a rosszul égő üzemanyagokkal is működtethették a motort. Az izzófejes motorokat egyszerűbb volt legyártani és üzemeltetni, mint a korai gőzgépeket. A gőzgéppel szemben további előnye volt továbbá gazdaságossága, egyszerű szerkezete, könnyű kezelhetősége, ami akkor az ipar fő erőforrásává tette. A gőzgépek átlagosan csak 6% termikus hatásfokot (a fejlesztett hőnek a hasznosított része) értek el, az izzófejes motorok könnyen elérték a 12%-os termikus hatásfokot. Az 1910-1950-es évek alatt az izzófejes motorok gyártása a kisnyomású befecskendezés és a kisebb kompresszióviszony miatt olcsóbb volt, mint a dízelmotoroké.

Hát,leírom, hogy mi történik, próbáld következtetni.:D

A dugattyú felmegy, közben beszívja a keveréket a forgattyúsházba, ahol keni azt, és összekeveri az üzemanyagot.a dugattyú lemegy, akkor a felömlőn felszívja az üzemanyagot, és amikor felmegy(eközben szívja a következő adag anyagot a forgattyúsházba) Ahogy elér a dugó a holtpontra, gyújt, lemegyek, ahogy jön fel, már szívja az anyagot, és közben kipufog. Na ezt jól lebonyolítottam. Szóval:

1. Szívás-kipufogás

2.Gyújtás.

Javítsatok ki ha tévedek.

Dugesz felmegy, közben a forgattyúsházban kialakuló vákum miatt beszívja oda a benzin-levegő keveréket, ahol az körbejárja a csapágyakat, alsó tűgörgőt. Aztán felér a dugattyú FHP-ra, gyújt és elindul lefelé, de ahogyan a dugattyú teteje kinyitja a kipufogó nyílást már mennek is ki az elégett gázok, de közben mivel a dugattyú lefelé halad, a forgattyúsházban lévő tüzelőanyagot először a blokk felömlőin, aztán a perselyen lévő felömlőkön keresztül a hengerbe juttatja. Na és itt jön a képbe a rezonátor. Mivel a kipufogó nyílás még nyitva van, de az "utánpótlás" már az égéstérben, ezért elkerülhetetlen, hogy egy részük kiáramoljon a gázokkal együtt. A rezó feladata az, hogy egy nyomáshullám segítségével a gázokkal együtt kiáramló bl (benzin-levegő) keveréket visszavezesse az égéstérbe, amíg a kipufogó nyílás nyitva van. Ezután a dugattyú leér AHP-ra, majd elindul felfelé. Mivel a szívónyílás egészen alul van, ezért rögtön nyitja is ki és a dugattyú alatt keletkezett vákum segítségével megint szívja be a friss "anyagot", de közben sűrít és gyújt.

Jobban megérted, ha keresel a neten egy animációt a 2T motorok működéséről.

pontosabban 2 ütemben (dugattyú fel/dugattyú le) megcsinálja az egész műveletet,amit a 4 ütemnek dupla ennyiben kell (dugattyú fel,le/dugattyú fel,le)

ezert többet fogyaszt,de sokkal jobban pörög, és bizonyos esetekben erősebb is mint a 4 ütemű.

1: Szív/kipufog

2:Sűrít/gyújt

Ami lemaradt:

Összefoglalva a két ütemű motor is ugyanazt a négy ütemet hajtja végre, csak kettőt egyszerre így minden fordulatra jut egy munkaütem.

1. szív-sűrít

2. terjeszkedik-kipufog

elviekben ugyanakkora lökettérfogatnál és fordulatnál kétszer olyan erős kellene hogy legyen mint a négyütemű, de a gázcseréje nem olyan jól szabályozható mint a négyüteműé ezért nem duplája a teljesítménye.