Lehet négyütemű motorból kétüteműt csinálni?

Nagyon sokban eltér a kialakításuk. Lehetetlen ugye nincs, megfelelő elszántság és pénz kérdése, de nem érdemes, annyi befeketetéssel komplett motort is lehet építeni.

Kétüteműből egy fokkal egyszerűbb négyüteműt csinálni, az sem szokás, de példát már láttam rá.

Érdekel részletesebben is?

Lényegében ha az egész motorblokkot alkatrészenként átépíted, megoldható. Csak kérdés, hogy ekkor véletlenül nem egy új kétütemű motorblokkot szerelsz-e be. A négyüteműek motorja sokkal bonyolultabb: a hengerfejben szelepek végzik a gázcserét, csak minden második fordulatban gyújt, nyomóolajzása van...

Meg kell szüntetni a szelepeket a hengerfejben, a hajtásukat is fel kell számolni, csatornákat kell vágni a hengerbe, át kell alakítani a kenést, a gyújtást, lehet, hogy a váltót is a megváltozott motorkarakterisztikához kell igazítani...

Éppenséggel meg lehet oldani, ha nagyon akarod, csak semmi értelme. Rettenetesen sokba kerül és nem lesz jó a végeredmény.

A motorok működése elég jól le van írva sok helyen, még a magyar nyelvű wikipedián is. A kettő között azért nem lehet egyszerűen átalakítani, mert alapjaiban mások. A levegő-benzin keveréket a hengerbe kell juttatni, összesűríteni, meggyújtani, hagyni hogy a megnövekedett nyomású gáz erőt fejtsen ki a dugattyúra, aztán távozzon a szabadba. A négyüteműnél erre két főtengelyfordulat van, a kétüteműnél egy, így az ezt lehetővé tevő berendezésik alapvetően eltérnek. A négyüteműeknél szelepek vannak, amik engedik vagy nem engedik áramlani a levegőt vagy a kipufogógázt, a kétüteműnél nyílások vannak a henger palástjában (oldalában), amik megszabják mikor jut be/ki bármi a hengerből.

A főtengely alapvető kialakítása nem nagyon tér el, viszont a kétüteműnél a dugattyú alatti tér - amiben a főtengely van - részt vesz a benzin-levegő keverék hengerbe juttatásában. Négyüteműnél nem.

Ez a két dolog, ami nagyon eltér, ezekhez képest a többi különbség lényegesen egyszerűbbnek tűnik.

[link]

[link]

A kétütemű dízelek hasonlóan működnek, azok elég elterjedtek.

A kétütemű mellett főleg az egyszerűség szól, ha már szivattyút kell hajtani és szelepmozgató mechanizmust karbantartani, akkor ezt elvesztette nagyrészt.

Valóban, a nagy büdös kétütemű dízelek még ma is szelepvezérlésűek (legalábbis a kipufogóoldalon) és a forgattyúsházuk "üres". Igaz, a szelepvezérléssel csak a baj van és a feltöltés miatt (mert szívómotorként nem tudnak működni) is eléggé bonyolultak, de ettől még ott, ahol használják őket, igen jók. A fajlagos teljesítményük magasabb, mint a négyüteműeknek (minden fordulatban van munkaütem), a szerkezet még így is egyszerűbb (hengerenként 1 szelep, minden fordulatban nyit-zár) és a forgásirányuk megfordítható, ez például hajókon igen előnyös.

Autókban sem lennének rosszak: itt is lehetne velük nagy fajlagos teljesítményt produkálni, a kétüteműek rákfenéje, a nagy CH-emisszió nem probléma, mert a forgattyúsház nem vesz részt a munkában (éppen ezért nagyjából olyan, mint a négyüteműeké), csakhogy ott a nagy gond a feltöltéssel. Az ilyen kétütemű dízelek csak feltöltöttek lehetnek, ez pedig mostanáig nem volt általános az autók motorjai között. A '80-as években még csak a csúcsot jelentő benzines és dízelmotorokon volt turbó, mostanra jött össze az, hogy minden mérettartományban vannak feltöltött motorok és valószínűleg ez lesz a fejlődés iránya.

Csakhogy míg az egyszerű feltöltött négyütemű motor tud akár szívóként is működni, mikor a turbó alig-alig nyom be levegőt, addig a kétütemű dízel erre nem képes. Ha a turbó áll vagy alig-alig dolgozik, a motor nem fog működni, mert a friss keverék nem tudja kiszorítani a kipufogógázt. Éppen ezért a nagy dízeleken külön kompresszor van, amivel addig életben lehet tartani a motort, amíg a feltöltő felpörög.

Na, ezt azért autókban megvalósítani nem könnyű. Indítás előtt bekapcsolni a kompresszort (az akku fog neki örülni), indítás, felépül a töltőnyomás, kompresszort ki. Ha van stop-start rendszer, akkor ezt újból el kell játszani minden egyes lámpánál. Ráadásul az autónak széles fordulatszám-tartományban kell dolgoznia, tehát lehet, hogy a turbó alapjárat közelében nem tölt eleget. És akkor nem csak annyi van, mint a mai turbós autóknál, hogy szívja a fogát a tulaj, hogy "most tettem bele a tuningboxot a Passatba, Sanyi 2,5 barra állította a turbónyomást, oszt' mégse megy".