Hogyan győzzem le a "félelmemet", rendesen szeretnék motorozni újra?

2-es vagyok...Még annyit, hogy próbáltam motorozni. Nem kell lenézni, huszonévesen a haver Babettájával. Vicces volt mert a kanyarban nem mertem bedőlni. Még a biciklis időből maradt félelem miatt. Így hát a motorozás ki is maradt az életemből.

Érdekes egyébként, 1500-as Polski Fiat volt az első kocsim 5 évig. Utána egy Zsiguli, amiben sosem éreztem magam biztonságban. A tenyerem állandóan izzadt vezetés közben.

Tehát nem csak két keréken van ez a jelenség...

Most harcolsz önmagaddal.

2 dolog történhet.

Vagy legyőzöd félelmeidet és tanulsz az esetből vagy örökre kísérteni fog ez az élmény és leteszed a motort.

Szerintem ülj fel és csak gurulj. Aztán majd kitalálod hogy mi legyen.

Én autóval baleseteztem egy s kanyarba. 2 autóba szálltam bele egymás után. Vagy másfél évig ha abba a kanyarba jártam rossz érzésem volt. Szinte féltem attól a kanyartól és elerőtlenedtem. De egy idő után közönbös lett nekem az a hely. Így legyőztem félelmeim.

A balesetbe nem én voltam a hibás. illetve csak részbe ,mert a mai tudásommal szerintem elkerülhettem volna. De ezen már kár gondolkozni. Voltam később pár nagyon nehéz helyzetbe amit sikerrel megtudtam oldani. Talán ennek is köszönhető hogy legyőztem a félelmeim. Ugy éreztem hogyha azokat a húzós szitukat meg tudtam oldani akkor fejlődtem és meg tudnám ma oldani ugyanazt a balesetet.

Ismerem azt az érzést amiről beszélsz nagyon rossz. De csak a fejedben van. -És fejben dől el minden először!

Csak egy dolgot fűznék hozzá! Ha félsz a motortól,és kapkodsz akkor inkább vissza se ülj mert csak rosszabb lesz! Ezt nem azért irtam hogy bántsalak,csak jobb félni mint megijedni!

Ám milyen motorod van?