A Citroenek légrugói miatt nem himbálózik idegesítően a kocsi?

A Citroënek nem is légrugósak és nem is hidraulikus rugózásúak. Hidropneumatikus rugózás van bennük - legalábbis a drágább darabokban. Az olcsó, kicsi Citroënekben meg egyszerű acélrugók.

A hidropneumatikus rugózás bonyolultabb, mint a hagyományos légrugózás. A keréknél egy munkahenger van, ami egy különleges folyadékot lökdös, az pedig egy csövön át egy nagy, látványos labdához kapcsolódik. Ebben nagy nyomású nitrogén van, amit membrán választ el a folyadéktól. Ahogy a kerék lökdösi alul a dugattyút és az a folyadékot, úgy rugdossa a membrán a nitrogéngázt, ami nem hagyja magát és rugóként viselkedik. Ez az alkatrész a leglátványosabb: a rugózó elemek szép, nagy, általában zöld gömbök.

Az elv nagyjából ennyi, a megvalósítás egy kicsit bonyolultabb. A folyadék nem csak úgy lötyög a rendszerben, hanem egy szivattyú keringeti nagy nyomással, a csővezetékben szelep van, ami a lengéscsillapítást végzi, aztán ha már úgyis ott van ez a hidraulikarendszer, munkára fogják másképp is (szervokormány, fék, stb.).

Nem kell félni a hidrós rugózástól, nem leszel tőle tengeribeteg. Sőt, ebből a szempontból az acélrugó - legalábbis nekem - rosszabb volt. Volt alkalmam többféle hidrós Citroënt próbálni, bár nem sokszor és a kátyúkat sokkal jobban viselte, mint a hagyományos rugózású autók. Az acélrugókkal ellentétben ugyanis a nitrogén nem hajlamos arra, hogy lengésbe jöjjön, nincs neki éles sajátfrekvenciája. Így még keresztbordás úton sem kezd himbálózásba. A hidrósok hangolása általában nem valami feszes, kanyarban jobban dőlnek, mint mondjuk a mai, sportosnak hazudott kompaktok, de az úttartásuk attól még jó.

Mivel a hidropneumatikus rugózás eléggé összetett, ezért gondoskodtak róla, hogy bolondbiztos is legyen a szerkezet. Ha a nitrogént és az olajat elválasztó membrán elpukkan, akkor vége a játéknak, annál a felfüggesztésnél leül az autó, a hidraulikanyomás elvesztésekor viszont a nyomástároló veszi át a feladatot. Ez egy darabig el tudja látni megfelelő nyomású hidraulikafolyadékkal a hidraulikus rendszert, ráadásul mindenféle szelepek szabályozzák, hogy a funkciók milyen sorrendben eshetnek ki (utoljára a fék marad). Arra viszont mindig elég a tartalék, hogy biztonságosan félre tudj állni az autóval, bármi is történik.

Egyébként meg a hozzáértők azt mondják, nem kell tartani a hidropneumatikus rugózástól, megbízható. Több, mint fél évszázados technológia és a Citroënen kívül más járműgyártók is használják, tehát van vele tapasztalat bőven. Csak kicsit több odafigyelést igényel, mint a hagyományos rugózás: időnként meg kell vizsgálni a hidraulikarendszer és a "labdák" állapotát, nem elég csak évente kétszer meghintáztatni az autó hátulját, hogy működnek-e még a gátlók. Ja, és nem szabad mindenféle, ukránoktól óccsóér' szerzett vacakkal felölteni a hidraulikát a szomszéd Józsi bácsi évtizedes, IFÁ-val szerzett tapasztalata alapján, hanem csak a gyári folyadékát (LHS/LHM/LDS) szabad használni és oda kell figyelni, az adott típusba melyik kell a három közül.