150Le vagy 150le?

Csak tippelni tudok, látni kellene a gyári adatokat, és hogy milyen nyomatékkal bírnak.

Tippem szerint a szívóbenzines alacsonyabb fordulaton jobban húz. Magyarázatom erre hogy a turbóbenzinnél bizonyos fordulatszám alatt elhanyagolható turbónyomást produkál a turbó. Ezért ha tippelnem kellene akkor a szívóbenzint mondanám előre, mivel alacsonyabb fordulatszámon is jól teljesít, magas fordulaton meg ugyanakkora erőt ad le mint a turbós.

Egyszerű, mert a gyártók közlik a 0-100 -ra gyorsulás értékét másodpercben megadva.

De ha nem ismert ez az érték...

Ha ugyanabban az autóban van a kétféle motor, akkor is tudni kellene még a motor súlyát, nyomatékát is. A mai 1.6-os feltöltött motorokat eléggé kihegyezik, még az alsó-közép kategóriában is, így a nyomaték nagyobb, és hamarabb érkezik általában, mint egy ugyanolyan lóerős 2 literes szívónál. Ezért az 1.6 feltöltött lenne a gyorsabb. Az autógyártás történelmében voltak érdekes megoldások még, mint például annak idején a honda 1.6, 150le szívó motorja, ami még üzemszerűen elpörgött 8000-ig is és ott adta le a 150 lóerőt, 8-9 másodperces gyorsulást produkálva ezzel százon.

A kérdés azért is érdekes, mert már nem sok olyan gyártó van, amelyik az új autóit nagy köbcentis szívó motorral szállítja. Olyat sem ismerek, amelyik egy adott, ugyanolyan lóerős modelljét 1.6 turbó és 2.0 szívó motorral is felszereli. Melyik márkáról/típusról van szó?

Természeten a turbó.

Egy szivó 2.0 nyomatéka 180Nm körül van még a 1.6 turbó 250Nm

1500-nál már leadja a 250nm még a szívó 1500as fordulatnál kb 60Nm

Bár versenynél jellemzően 4000 felett dolgoznak a motorok ebből a szempontból lényegtelen.

De váltás a kb 3500-ra lesett fordulatnál ás újra gázadásnál a 1.6 turbó a 250nm miatt már 120lóerőt képes leadni még a 2.0 szívó 3500-nál 140Nm 90 lóerőt.

asszem a focus

2.0 145 le

1.6T 150le

0-100 a turbó

80-120 magasan a turbós

végseb. kb egyforma

#4 te aztán jó hülye vagy! egy turbódízel nem attól olyan nyomatékos mert dízel, hanem mert turbós, egy turbós benzinmotor is lehet ugyanolyan nyomatékos mint egy dízel ha olyan turbót tesznek rá...

kérdező:

attól függ milyen méretű a turbó (meg a geometriájától is függ, de abba ne menjünk bele)

ha kicsi, hamar el kezd tolni, már 1200-as fordulattól a kocsi leadja a maximális nyomatékát, egészen nagyjából 4000-ig, viszont afölött már semmit nem csinál, inkább csak megnehezíti a kipufogást, ilyenek manapság a gyári turbós autók, alacsony fordulatra, takarékosságra hangolva.

régen nem így tervezték őket, nagy turbót tettek rájuk, ami bőven 3000 fölött kezdett el működni, viszont ott piszkosul megdobta a nyomatékot és a teljesítményt, jó nagy turbólyuk is volt benne, de leszabályozásig ment a gép mint a veszedelem...

egy szívó motorban "természetes úton" épül fel a nyomaték és a teljesítmény, a vezérlés beállításával szabályozható, hogy kihegyezett legyen, vagy hétköznapi, a kihegyezett motor általában alacsony fordulaton teljesen erőtlen, viszont a leszabályzás közeli fordulatokon nagyon tol... (pl toyota celica vagy honda s2000)

kérdésedre válaszolva, ha minden egyéb tényező teljesen megegyezik a 2 autón a motorokon kívül(tehát a tömege, alakja, vezető képességei, stb), akkor a szívó motor gyorsul jobban, mert magas fordulaton tiprod ha gyorsulsz, ott pedig a szívó motor nagyon jól érzi magát, a modern turbósból magas fordulaton elfogy a nyomaték. (csak úgy mint a turbódízelekből)

Utolsó, látszik, hogy nem értesz hozzá! A nyomaték és a teljesítmény egymástól nem független mennyiség, hiszen a teljesítmény az adott fordulaton leadott nyomaték és a fordulatszám szorzatával arányos nagyságú.

Tippem szerint a feltöltött motor menne jobban, mivel sokkal előbb elér nagyobb nyomatékot a motor. Végsebességben megegyeznének, hiszen a végsebesség leginkább a csúcsteljesítménytől függ.

#6 ezt fejtsd ki bővebben, mert szerintem azt sem tudod mit jelentenek ha ilyet állítasz, hogy bármi közük van egymáshoz...

Ha pista bácsi a 90 kilójával, a szőlődaráló 1 m-es erőkarjára csimpaszkodik, akkor 9 ezer Nm nyomatékot fejt ki, mégse gyorsul 100-ra fél másodperc alatt.

tessék:

[link]

alig 30kw teljesítmény mellett 180 Nm nyomaték... de 75 kw teljesítmény mellett már csak 140?

de mutatok még jobbat:

[link]

turbódízel traktor, alig 230 lóerő mellett 1830 Nm nyomatékot fejt ki, furcsamód ahogy nő a teljesítmény úgy csökken a nyomaték... biztos közük van egymáshoz!

A gyorsulás teljesen más dolog, oda mindkettőre szükség van, épp ezért gyorsul jobban a szívó motor, mert ott a csúcsnyomaték és a csúcsteljesítmény egyszerre van jelen, a turbósban pedig elkerülik egymást ,ezért mondják rá, hogy pincétől a padlásig ugyanúgy húz, mert magas fordulaton a fogyó nyomatékot az emelkedő teljesítmény kompenzálja, így érzetre egyenletes a gyorsulás.

Pedig a 6-os nem mondott nagy hülyeséget.

A forgatónyomaték:

M=F*k /forgatónyomaték=erő*erőkar/

A teljesítmény:

P=M*ώ /teljesítmény = forgatónyomaték*szögsebesség)

A szögsebesség

ώ=2*π*n /szögsebesség=2*pí*fordulatszám/

P=F*k*2*π*n

Azt is mondhatnánk, hogy ebben az esetben a teljesítmény egy származtatott mennyiség.

És amikkel még nem értek egyet:

1#:

" Magyarázatom erre hogy a turbóbenzinnél bizonyos fordulatszám alatt elhanyagolható turbónyomást produkál a turbó."

Ez így nem igaz. Feltöltött benzinesekben alacsony fordulatszámon is magas nyomaték áll rendelkezésre, az én autómban pl. 2000-res fordulatszámon rendelkezésre áll a maximális forgatónyomaték ~90-95%-a.

Keresgéltem az autók között, próbáltam nem nagyon csalni (ezek padon mért adatok, így talán elnézhető,hogy nem azonos a két modell, viszont így összehasonlítható a két motor a közel azonos nyomaték és teljesítmény miatt). Szóval

Audi A4 avant 2.0TFSI

147 kW(200 PS; 197 bhp)@ 5,100-6,000 rpm; 280Nm@ 1,700-5,000 rpm

[link]

Audi A6 (B6)

142 kW(193 PS; 190bhp)@ 5,800 rpm; 280Nm@3,200 rpm

[link]

Linkeltem teljesítmény/nyomaték grafikont is. A csúcsnyomaték és csúcsteljesítmény mindkét motorban közel azonos. A gyári gyorsulás 0-100-ra:

2.0 TFSI 8.4sec

2.8 8.1sec

Szerintem nevezhető a különbség elhanyagolhatónak. Kerestem 0-200-as gyorsulásokat, ott lehet előjönne némi differencia, de nem találtam ilyen motorral videót ( csak gyengébbel meg erősebbel.. ).

A John Deere-es kép szép, bár én lusta voltam sokáig bogarászni :P A dízel motoroknál megfigyelhető az az érdekes jelenség, hogy bizonyos méret felett már nagyon feltűnően látszik a nyomaték és teljesítménygörbe eltérő emelkedése/esése, főleg magas fordulatszám esetén. Itt jelentkezik az a "hatás", hogy a teljesítményt a nyomatékból származtatjuk a fordulatszám függvényében.

Itt egy 12,7 literes 480 lovas Scania motor diagramja:

[link]

Ezen tisztán látható, hogy abban a tartományban, ahol a forgatónyomaték állandó nagyságú, ott a fordulatszámmal egyenesen arányosan nő a teljesítmény. Ott ahol csökken a nyomaték, ott is nő a teljesítmény ( ez bizonyos határig, ki lehet matekozni, hol lesz a következő töréspont a teljesítménygrafikonon) de már más mértékben. Ahogy az egyik csökken, úgy nő a másik :) Ezen látszik, hogy 1000-1900rpm között a nyomaték különbsége csak 25% ( a max nyomatékhoz viszonyítva ) míg a fordulatszám növekedése 90%. Innentől egyszerű szorzás az egész.

Ez azért is érdekes példa, mert a nagy haszongépjárműveket ( buszok, kamionok,traktorok ) jellemzően a maximális nyomatéktartományban használják. Egy ilyen motorral szerelt 40 tonnás nyerges Scania 90km/h-nál 1150-1400rpm között pörög ( híd és végáttétel függő, lehet többféle variációban rendelni ). A 440-es Volvonk 90km/h-nál 1250rpm a motorfordulat. Ezek 1500-1600rpm fölé "hajtó" üzemmódban nincsenek pörgetve ( fékezésnél előfordul jóval magasabb motorfordulat is ). A traktorokkal és buszokkal szintén ugyanez a helyzet.

"A gyorsulás teljesen más dolog, oda mindkettőre szükség van, épp ezért gyorsul jobban a szívó motor, mert ott a csúcsnyomaték és a csúcsteljesítmény egyszerre van jelen"

A fenti Audi példa is mutatja, hogy a mért gyorsulás +/- 5%-on belül van, a grafikonon pedig látszik, hogy a csúcsteljesítmény és a csúcsnyomaték köszönő viszonyban sincs egymáshoz a szívó esetében.

Kellene keresni valami anyagot vagy gyorsulós videót, ahol nem csak 0-100-ig hajtják a gépeket ( összehasonlítható teljesítményű motorok esetén), hátha ott kibukna nagyobb különbség a gyorsulásban.

Az én álláspontom a melyik gyorsul jobban kérdésben: egyik sem. A gyári gyorsulási adatokat, ha kivisszük utcára a különbség gyakorlatilag 0 lesz ( 0-100ig). A 80-120 közötti gyorsulásban lehetséges, hogy lenne valami előnye a turbós szélesebb csúcsnyomatékának, de szerintem itt is 10%-on belül lenne a különbség.

Mint mondtam, beállítás kérdése az egész...

Elmondom még egyszer, azért nincs köszönő viszonyban sem egymással a csúcsnyomaték és a csúcsteljesítmény egy hétköznapi átlagos használatra szánt takarékos autón(amit te felhoztál példának), hogy minél szélesebb tartományban legyen ideálisan használható...

Vannak ilyen motorok is, itt sincs köszönő viszonyban?

[link]

de megnézhetsz egy sebességre fejlesztett motort is:

[link]

nyilván, nem hajszál pontosan azonos fordulaton van az abszolút csúcs, hiszen akkor fokozatmentes váltó kéne bele, hogy teljesen ideális legyen a kiaknázása, de nagyon közel vannak egymáshoz...

teljesen kihegyezett motort robogókba szoktak tenni, ott akár 500-as fordulatszám tartományra is lehet összesűríteni a motor csúcsteljesítményét és nyomatékát, mert a PIV hajtás és az automata kuplung beállítható arra a fordulatszámra, ahol a legerősebb a motor, így ott nincs értelme eltolni egymástól a két csúcsot...

és ilyenek a nagy turbós tuning, vagy régi gyári gépek, nyilván ez a legjobb ha gyorsulásról van szó:

[link]

szemben pl egy ilyennel, ahol már 4100 körül drasztikusan csökken a nyomaték:

[link]

Ezért alkalmaznak esetenként több különböző turbót, annak elkerülése érdekében, hogy ne történjen ilyen nyomatékvesztés magas fordulaton, az ilyen motort teljesen felesleges 4500 fölé pörgetni, a teljesítmény növekedés annyira jelentéktelen a nyomaték vesztéshez képest, hogy hiába pörgetnénk el 5700-ig, nem fog úgy húzni mint 4000 körül.