Miben másabb a Simson S51B a S51Ntől?

Az S51 sorozatnak rengeteg típusát gyártották. Ezek teljesítménye közel azonos, különbségek csupán a felszereltségben mutatkoznak.

S51N-H: A típus nevében szereplő "N" betű jelentése ismeretlen. Egyesek szerint "Normal"-t jelent, mások szerint a "Nicht" ill. "Neutral" azaz az üres szót jelenti. Egy másik forrás szerint, a Simsonok (amelyek N-es típussal jöttek ki) azokon nem volt index, és csak gyári, kék festés volt. A jármű felszereltsége csekély. Nem volt rajta irányjelző, hátsó lábtartó, az ülésen kapaszkodó, csomagtartó, valamint a kombinált kapcsoló és a gyújtáskapcsoló is hiányzott róla. Akkumulátor sem volt gyári tartozék. A kürt helyett "IFA" feliratú csengő volt rajta. Alumínium felnik helyett csak ezüstszürkére fújt vasfelnijei voltak. Ennek a típusnak teljesítményben fojtott, kizárólag 3 sebességes motorblokkja volt. A 40 km/h-s végsebességre való fojtást több módon érték el. A henger kipufogócsatornájának méretét csökkentették, a porlasztónál akadályozták a súber mozgását, a kipufogókönyök hosszát megnövelték és a kipufogódobból eltávolították a konfúzor részt. Ez a típus könnyen felismerhető a jellemző kék színéről (viccesen: "bilikék") és az irányjelzők hiányáról. 1986-ig készültek ezek a típusok, kizárólag 16N1-es porlasztóval és 6V-os, megszakítós gyújtással.

S51B 1-3-H: A típus nevében szereplő "B" a "Blinker" (irányjelző) szó rövidítése. Ami ezen a típuson található, az alapfelszereltségnek tekinthető, mert az S51N-en és az S51E/4-en kívül az összes későbbi típus tartalmazza. Tehát ezen típuson található irányjelző, hátsó lábtartó (nem mindegyik magyarországi példányon), ülésen kapaszkodó, csomagtartó, kombinált- és gyújtáskapcsoló, akkumulátor, elektromos kürt, kormányzár, helyzetjelző, féklámpa. A világításról egy 6V 25/25W-os izzó gondoskodott. A régebbi nagyobb felszereltségű Simsonokról ismert 16 collos alumínium felniket kapta. A típust 3 sebességes blokkal árulták. Jellemző színek: piros, világos- és sötétzöld, okkersárga, néhány esetben "bilikék". 1988-ig gyártották ezt a típust ebben a formában, kis ideig BVF 16N1 típusú porlasztóval, majd később a korszerűbb BVF 16N3-as porlasztóval. A típusban szereplő 1 a 6V-os, megszakítós gyújtásra utal. Kezdetben az S50-es kilométerórával szerelik, majd később áttérnek a 100-as kilométerórára. 1988-ig készültek ezek a háromsebességes változatok.

Simson S51B 1-3-H

S51B 1-4-H: Megegyezik az előző típussal, egyedüli különbség, a 4 sebességes motorblokk.

S51B 2-4-H (S51 Electronic): A típus ismertebb neve: S51 Electronic, amely az első csúcsfelszereltségű típus volt. Eltérés az előző típusokhoz képest: kezdetektől fogva 100-as kilométer óra volt rajta, erősebb fényszóró (6V 35/35W), valamint megszakító nélküli, tirisztoros gyújtása volt, amelyet nem kellett karbantartani. Jellemző a sötét (méreg)zöld szín. Később módosítanak a villamos rendszerén: 12V-osra cserélik, de megtartják a jól bevált tirisztoros gyújtást. A blokkja természetesen 4 sebességes.

Simson S51B 2-4-H, avagy Simson Electronic

S51E-H (S51 Enduro): A típus nevében szereplő "E" az "Enduro" rövidítése. 1982-ben jelent meg. Főbb eltérés a megjelenésében nyilvánul meg: Emelt kipufogó található rajta, védőráccsal és a légszűrőfedél be lett horpasztva, valamint a jobb lábtartó szélesebb, a kényelmes elhelyezkedés végett. Három fokozatban állítható hátsó rugóstagokat kapott az MZ-kről. Az terepmintás Pneumant K36 típusú gumiköpeny gyári felszereltség volt. A lábfék karja sem görbe immáron, és stílusosabb, behajtható berúgókart kapott ez a típus. A kormány is sokkal magasabb lett. Az üléshuzat mintája is eltérő, kicsit divatosabb lett. A nagyobb igénybevétel miatt a motorblokk felett két merevítőt is találhatunk. Jellemző színe az elegáns ezüstszürke, de elég nagy számban készültek pirosak is, továbbá a többi gyári szín közül készülnek világos-, sötétzöldben és nem túl gyakran okkersárgában is. A blokkja 4 sebességes, 1987-ig 6V-os megszakítós gyújtással készültek, utána 12V-os tirisztorossal. Egyébként a megjelenésének évében kapott az összes típus nagy, áztatós tankmatricát, új felfogatású hátsólámpát, valamint az "Enduro" megjelenése óta nincsen merevítés az első sárvédőn az egyik típuson sem.

Simson S51E-H, avagy Simson Enduro

S51E/4 (S51 Enduro): Az "E/4"-es típus az "Enduro"-ból származó magas kipufogót, kormányt, hátsó rugóstagot, merevítést, berúgókart, lábfék kart, az "Enduro" üléshuzatát és gumiköpenyeit viselte, valamint egy valószínűleg csökkentett teljesítményű ám 4 sebességes blokkot. Gyújtása 6V-os, megszakítós. Egyébként felszereltsége az "N"-hez hasonló. Az "Enduro" és az "N" vegyítése. Jellemző színe a piros. Ez egy ritka típus hazánkban.

S51C (S51 Comfort): A típus nevében szereplő "C" a "Comfort" rövidítése. Az igazi csúcsfelszereltségű típust 1983-ban tették elérhetővé. Az "Enduro"-ról ismert kényelmes hátsó rugóstag, és az üléshuzat (picit módosítva), némely példányokon pedig még a merevítés is visszaköszön. A fordulatszámmérő és a halogén HS1 fényszóró gyári felszereltség volt. Újdonságnak számított a színre fényezett sárvédő is (a többi típuson 1990-ig ezüstszürke minden esetben), a blokk pedig 4 sebességes, feketére festett. A többi típustól eltérően ennek a változatnak nem jobboldalt hanem baloldalt helyezkedik el a kilométeróra meghajtó rendszere. Jellemző szín: fehér, egyedi sárga feliratokkal. Sajnos Magyarországra hivatalosan nem került egy példány sem. Valójában igen kevés példány készült belőle a többi típushoz képest (31 000 db). 1989-ig gyártották.

S51/1B-H (S51 12 Volt): 1989-ben a gyárban áttérnek a 12V-os elektromos rendszerre, valamint innentől kezdve kizárólag 4 sebességes blokkokkal szerelik az S51 széria összes tagját. Ez a típus lesz az alapfelszereltségű típus 1989 után, mely a régebbi "B"-s típus összes extrájával rendelkezik, és a régebbi "B"-s típus helyét veszi át. Főbb eltérések: a hagyományos diódás 6V-os feszültségszabályzót és a 6V-os indexautomatát egy "ELBA" (Elektromos töltő- és villogóberendezés) nevezetű 12V-os elektronikus készülék helyettesíti, a kürt a jobb első teleszkópra került, és a féklámpakapcsolót megváltoztatják (a hátsót módosítják és bevezetik az első kapcsolót is is). A matrica már nem áztatós, hanem hagyományos ragasztós. Gyújtása 12V-os, megszakítós, ezen már kivétel nélkül BVF 16N3 típusú porlasztók voltak. Jellemző színek: "piszkosfehér", piros, világos és sötétzöld. 1990-ben eltérő mintázatú, "S51 12 Volt" feliratú oldalmatricát kap egységesen az összes Simson típus, valamint fekete fényezésű sárvédőkkel készül az összes típus a gyártás utolsó évében.

S51/1C1-H (S51 12 Volt): Hasonló a "/B2-4" típushoz, kivéve a világítás és a gyújtás: Halogén HS1 fényszóróval rendelkezik és 12V-os,tirisztoros gyújtással . Mezei nevén elektronik, nem keverendő a Comfort-tal a "C" betű miatt . Kizárólag fojtatlan motorral árúsították . Jellemző színe a piros, sötétzöld, világoszöld, az okkersárga színt leváltotta az atlaszfehér . Ezüstmetál színt eredetileg nem kapott a típus . Ezt a típust Magyarországon is forgalomba hozták, és kevesebb extrája volt, mint "névrokonának" (a "Comfort"-nak), valamint a megjelenése is eltér. Ez is egy viszonylag ritka típus hazánkban.

S51/1E-H (S51 12 Volt): A "/1B" újdonságait tartalmazó "Enduro" modell. Gyújtása megegyezik a "/1C"-ével: 12V-os,tirisztoros , némelyik példányon a "/1C"-ről is megismert halogén HS1-es izzó gondoskodik a világításról. Jellemző színek: "piszkosfehér", piros, ritkábban világos és sötétzöld. Eltűnik az ezüst szín a kínálatból.

Ezek voltak az ismertebb típusok. A -H jelzés a Magyarországra szánt típusokat jelzik. Ezek, ha sosem voltak rendszámosak, akkor előfordulhat, hogy a fojtott teljesítményű (S51N-el megegyező) hengerrel kerültek forgalomba kismotorként (CM50ccm beütés az adattáblán). Ha valaha rendszámos volt a motor, akkor gyári hengerrel rendelkezik. Az N-es típusok Magyarországra kerülésekor, a kilométerórát leszerelték róla és anélkül árusították őket.

A típusok leírása a legtöbb mai Simson kismotorra már csak részben vonatkozik, mivel az alkatrészek csereszabatossága és a könnyű szerelhetőségük miatt szinte alig maradtak gyári állapotú, típushű példányok (az N-es típusra fokozottan igaz, melyeket leginkább szoktak bővíteni).