Ha egy '83 as régi autó 85LE volt a régi üzemanyaggal akkor most több?

Nem, sőt...

nem véletlenül fejlesztik éjjel-nappal a motorokat.

A legnagyobb bökkenő az ólmozottról áttérés az ólom-mentesre..nem véletlen, hogy a zöm lecsereélte az autóját.

szóval nem csak előgyújtáson, és oktánszámon múlik.

...ráadásul semmi jelentősége egy régi, viszonylag kisebb sűrítési végnyomású hengerben hány oktános a benya

1983-ban már itt, Magyarországon is 90 oktán fölött volt a szuperbenzinek oktánszáma (azt hiszem, 91-est és 95-öst lehetett kapni, a 98-asban nem vagyok biztos). Az akkoriban tervezett autók már ilyen oktánszámra készültek, ehhez képest tehát nem nagy előrelépés a mai 95-ös oktánszám. Az alapelőgyújtást kicsit lehet növelni (pl. a Ladáknak 5-7°-os alapelőgyújtást írt elő a gyár, de a mai 95-össel 8°-ot is lehet neki adni, a magasabb oktánszámú prémiumbenzinekkel még többet), ettől viszont a csúcsteljesítmény nem nő, részterhelésen lesz erősebb a motor, mert nem csörög be.

A régebbi, jóval alacsonyabb oktánszámra (66, 76, később 82-es normálbenzin) épült motoroknál már nem csak az oktánszám növekedése jelent változást. A korszerű benzinek égéshője nagyobb, elméletileg ez nagyobb csúcsteljesítményt adna. A gyakorlatban viszont ez nincs így. Ahhoz, hogy a jobb kompressziótűrést kihasználd, nagyobb sűrítés kellene, ez növelné a teljesítményt, csak épp a motor szerkezeti anyagaiban nincs annyi tartalék, hogy gond nélkül elviseljék a nagyobb kompressziós végnyomást és égési középnyomást. A nagyobb égéshő is csak gondot jelent: az ilyen motoroknál gyakori probléma a melegedés, mert a hűtőrendszert kisebb veszteséghőre tervezték. A helyzetet csak súlyosbítja a mechanikus ventillátor (nagy terhelésen, alacsony fordulaton alig hűt, pedig kellene, az elektromos ilyenkor is tud teljes teljesítményen pörögni) és az ilyen-olyan cifra hűtésrendszerek (termoszifonos hűtés, nyitott vízhűtés). Az előgyújtás növelése itt is szóba jöhet, de ettől szintén csak részterhelésen lesz jobb a motor működése.

Pontosan azt tette a szerelő, amit írtam. Ha lomha volt az autó, részterhelésen nem nagyon akart menni. Ráléptél a gázra, azt' semmi. De ha visszakapcsoltál, pörgetted, ment az. Ha az alapelőgyújtást eltekeri addig, ameddig csak lehet, részterhelésen jobban ugrik a motor. A csúcsteljesítmény nem lesz nagyobb, nem fog nőni a végsebesség, csak lehet vele normálisan előzni.

Ha viszont túl nagy alapelőgyújtást ad, csörgés lesz a vége. Erre nagyon kell vigyázni, a hasonló régi autók beállításánál sokan beleesnek ebbe a hibába. Bírja a motor az alapelőgyújtást, adják neki, a röpsúlyos szabályzó is szépen dolgozik - csak mikor részterhelésen a vákuumos még tovább húzza az előgyújtást, reménytelenül becsörög a motor. Akkor is szokott ilyen történni, ha valamelyik szabályzó jelleggörbéje elmegy, ami 30-35 éves alkatrészeknél gyakorta megesik. Csak épp igen kevesen vannak, akik nekiállnak kimérni, tényleg úgy működik-e az előgyújtás szabályzása, ahogy kell neki.