Érdemes erős autót venni közútra? Hobbi autót szeretnék, a pénz már régóta meg van rá, de nem tudok dönteni.

Talán onnan indítanám, hogy az ilyen öntelt emberek esnek nagyon nagyot egyszer a korábbinál kétszer erősebb kocsival, mert ők aztán tudnak vezetni...

Egyébként is akarok egy komolyabb autót. De mindenki tudja, hogy 120-130 lóerőnél erősebb közlekedni felesleges. ilyen kocsit nem azért vesz az ember, hogy elvigye A-ból B-be. Hanem az élményért. Viszont ha garázsban tartod és havonta egyszer kihozod, megmutatni a szomszédoknak, hogy volt 20 milliód egy játékszerre, és visszaállsz vele mielőtt bemelegedne, annak megint nincs sok értelme, csak tönkremegy benne. Dinamikusan lehet közlekedni persze, de ésszerűen (a számos korrigálás nem erre utal) viszont egy ilyennel én minimum pályanapokra járnék. Ott meg lehet mutatni, nem az ezres Swifteket kell lenyomni.

Erős autót akarsz, de nem tudod eldönteni kell-e neked, és hogy mit akarsz? Akkor te nem is akarod ezt igazán, aki teljesítményt akar, az nem fog megkérdezni senkit róla kell-e neki 500 lóerő.

Te tudod hova tartozol, de ha tényleg élvezed az erőt, akkor egy idő után kevés lesz az a 300 lóerő.

Próbáld ki mindet, amire van lehetőséged, aztán kiderül melyik tetszik, van akinek teljesítmény kell, de pályázik, és az útra is akarja vinni, annak ott a GTR, vagy evo stb, bármelyik japán, akinek adrenalin is kell annak ott vannak az M-es BMW-k. Én utóbbiból nézegetnék, mert abból is lehet gyors autót faragni, egy GTR-el meg sose tudsz élvezetesen csapatni mert magasan vannak a határai.

"Természetesen, attól, hogy 500 le, nem kell padlózni az autót, de akkor mi értelme az 500le-nek?"

Az, hogy jól hangzik. Nagyobb a katalógusadat, mint a szomszéd autójának, azt' ettől menő. Közúton az 500 lóerőt nem tudod kihasználni. Még a felét se.

Ha élményautózni akarsz, arra ott a versenypálya. Sokkal jobb, mint a közút, nincs kátyú, csatornafedél, jádaszegély, "oda még nagy gázzal éppen beférek" jelszó alatt eléd kikanyarodó IFA és sok egyéb kellemetlen apróság. Ellenben van jól tapadó aszfalt, bukótér, szervizpark és ilyenek, amik jól jönnek, ha ökörködik az ember.

Csak az a baj, hogy versenypályára a sok száz lóerős méregdrága sportkocsi nem az igazi. Ezek ugyanis rettentő nehezek: a hiper-szuper sportautók általában másfél tonnától indulnak. Ott virít bennük a több centis hangszigetelés, a kárpit, a légkondi, a hifi - persze, tudom, kell a szolgáltatási színvonal az újonnan több tízmilliós árhoz, de pályanapon ezek mind feleslegesek. Cipeled magaddal a több mázsányi felesleges tömeget, lerúgatod a méregdrága gumikat és ha nem adja ki a kanyar, a szokásos motorháztető-sárvédő-fényszóró-lökhárító együttes akár hétszámjegyű összegbe is kerülhet. Megérzi a zsebed rendesen. De azt is, ha nem töröd össze, csak használod: egy garnitúra Pirelli PZero több, mint 200.000 Ft (és elég könnyű legyalulni), a fékbetétek is kicsit drágábbak, mint a családi Thalián, olajból se jó a "teszkógazdaságos" (és ha folyamatosan nyomod neki a pályán, a 30.000-es csereintervallumot felejtsd el) - a fenntartási költségek nem kispályásak akkor sem, ha nem töröd meg a járművet.

Ellenben egy könnyű, olcsó autóval pályára felkészített futómű és lágy abroncsok mellett óriási lehet autózni az előbbihez képest fillérekből. Az Ariel Atom is ezért jó: pillekönnyű, így nem kell bele 500 lóerő, hogy nagyon menjen. Alatta a profi futómű, szárnyak is vannak (ha kellenek), a gumik is jól tapadnak - megy, mint a rakéta. De például annak idején volt szerencsém kipróbálni a kupás Suzuki Swiftet: volt vagy 100 lóerő, de úgy ment, hogy annál több nem is kell egy egyszerű, motorsportos tapasztalat nélküli sofőrnek. Nagyon ment, nagyon jól tapadt, bőven többet tudott, mint amit egy utcán edződött sofőr ki tudott belőle autózni. És köze sem volt a 300-500 lóerős álomteljesítményhez. Ha valaki beleállt a gumifalba, az sem volt szégyen, ha nem kalapálta ki, ha meg mégis cserélni kellett az elemeket, minden volt hozzá fillérekért. De mondjuk képzeld el, mennyire lenne menő egy Audi R8 hullámosra gyűrött első sárvédőkkel.

Az ilyen, méregdrága sportkocsik leginkább belvárosi polgárpukkasztásra, tengerparti csajozásra jók. Tudnak gyorsan menni, mert bennük van az okosság, de versenypályán partra vetett bálnaként kóvályognak, mert nagyok és nehezek. Sokkal nagyobb élmény egy kicsi, könnyű, kibelezett, bukócsöves autó profi futóművel, fékekkel és gumikkal. Nem fogy el olyan gyorsan az egyenes, több a hely a kanyarban, nem gyalulja le olyan gyorsan a gumit (mégiscsak kisebb tömeg ráncigálja a kerekeket), jobban érzed a sebességet - jó buli az. Persze az ilyen drága böhömöknek is van versenypályára való változatuk: a GT-sorozatok homologizációs autói ilyenek. Ezek általában a "mezei" változatok árának többszörösébe kerülnek, igaz, rettenetesen mennek. De ha rám hallgatsz, a több tízmilliós presztízsautókat meghagyod azoknak, akik a diszkó előtt akarnak villantani, te meg a töredékéből óriásit autózol egy olcsóbban fenntartható kocsival.

Én BMW-ét ajánlok.

M5-öst.

Figyelj nekünk földjeink vannak, akarunk egy nagy Rába 250 , és a hozzá tartozó munkaeszközök is vagy 15 millióba kerülnek 30 évesen.

Évente egy 20 nap ,ha használnánk, miért adunk ki közel 20 milliót nagygépesítésre?Miért? Az érzés, amikor alattad van 250 paci, amerikai stílusú fülke, halk ,klímás. Meg az az érzés,hogy a 70-es, 80-as években ez volt az ász. Ja és lágyan himbálódzik alattad a több mint félmilliós ülés. Kérdezik milyen extrák vannak a gépben? 700-ért egy jobb ülés, meg 500-ért egy új fűtő ,klíma. Több extra nincs. Jó ezt mondani.

250-300 lóval gazdálkodnak errefelé a gazdaságok.

Hát na tuddo ki adna 15-17 milliót használt autóért, de ez a te dolgod nem az enyém...

Amúgy meg senki sem szereti beismerni, de mindenki tudja, hogy kisebb autóknál 100, nagyobb autóknál 150 lóerőnél nincs többre szükség, ha minden szabályt be akarnál tartani. Akiknek erősebb autójuk van, azok néha néha átlépik a sebességhatárokat, stb. Én is igy vagyok vele.

Amúgy meg az Ariel az tényleg pályára való, és elintézték, hogy kaphasson rendszámot. Persze kemény a városban egy ilyennel végigvonulni, de azért nincs értelme. Amiben én magam eltudnám képzelni, az egy Audi RS6 550-600 lóerő körül, és az tudom hogy autó, ha kell pályára viszem, ha kell a családdal megyek kirándulni vele. Én még a Porsche háza táján néznék körül.

az ötszáz ló, az már élmény...méghozzá életreszóló..

azt vedd meg, ha nincs anyagi akadálya.

amikor a nyugdíjas otthonban ülsz a pelenkádban, akkor te legalább tudsz miről mesélni..a többiek csak a marutijukat dícsérik..