Meddig, hogyan s miben gondolkodtatok első autó vásárlása előtt? Végül jól döntöttetek? Megérte?

Évjárat , motor , kivitel , fentartás és a fogyasztás plusz a legvégén a felszereltség .

2004-ey 1.9PDTDI vw bora kombi lett a választás 6-os válto , chipel kompjuter plusz okosított kipufogó kb 150 ló lett a 131-ből

Igaz van amit drága javítani rajta ha cserélni kell , de nem bántam meg , igaz 3 èv után vágyok az erősebbre , de azt ki hozom ebböl . Megbánni nem fogom hiába kellet 150 ezert költenem a PD elemekre , de lassan 200 ezer km-t mentem eddig

Autóvásárláskor a kocsi árának +39%a legyen ha javítani kell valami akkor legyen miből

Én 700 ezerét vettem 3 éve a kocsit ( első kocsinak 4-500 ezeres kocsival kezd mert megszivod az öszetettem motorokkal ha javítani kell fölleg ha suliba jársz mèg )

Nem volt sürgős a vásrlás így kb egy évig heti 3-4 alkalommal rászűrtem a kívánt paraméterek alapján a hirdetésekre. Így kirajzolódott előttem, hogy mi számíthat jó vételnek és a meghirdetés után mennyi ideig eladó. A tapasztalat szerint 0-3 nap alatt elkelnek a jobb kocsik.

VAG konszerben gondolkodtam: Skoda, Seat, VW márkában és csakis dízelben, mivel évi 20k-t megyek 80%-ban autópályán, 15%-ban országúton, tisztán városban pedig a legfeljebb 5%-ban.

Mikor aktuálissá vált a vásárlás, onnantól még 6-8 hét és 4-5 megtekintett autó volt mire eljutottam a véglegesig.

Szerintem jól döntöttem annak ellenére, hogy volt két rejtett és egy eltitkolt hibája is a kocsinak. A rejtett hibákat garanciában javította a kereskedő az eltitkolttal meg nem foglalkoztam (törött volt a bal első ajtó, de márkaszervízben javították).

Megérte-e? Jó kérdés, anyagilag nem, kényelmileg igen. Minden költséget feljegyzek, így 41 Ft/km jött ki nem számítva az amortizációs költséget és az alternatív befektetési kamatot, pedig egy három milliós autónál ez sem kevés. Mivel a kiválasztásnál a biztonság is nagy szerepet játszott, így azt mondom, hogy kisebb biztonságot és komfortot nyújtó autót nem vennék.

200km-re a lakóhelyemtől kaptam munkát, így ingáznom kellett. Így jött a gondolt, hogy jól jönne egy autó, amivel nem vagyok a menetrendhez kötve, délután 6 után is hazajutok és nem kell fél napot balkáni körülmények között másokkal összezárva töltenem.

Volt némi megtakarításom, ebből és az egy évig félretett pénzemből vettem egy autót: Opel Astra H 1.7CDTI, használtan első tulajtól, makulátlan állapotban, "Cosmo" azaz a legmagasabb felszereltségi szinttel.

Dízel, mert ilyen távú autópályázásra már érdemes.

Kb 2-3 hónapig keresgéltem. Kimondottan ez a típus érdekelt, mert nagyon tetszett a kinézete és a beltere is, lehetőleg ezzel az 1.7 dízelmotorral. A legtöbb nagyon leharcolt állapotban volt azon az áron, amin nézelődtem. És/vagy negyedik tulaj csillió km-rel, külföldről behozva... Volt egy-két jónak tűnő is, amiket pont az orrom előtt vittek el, ami elég bosszantó volt. Aztán megtaláltam ezt.

Jól döntöttem.

Ezen az áron amennyiért vettem, szerintem az egyik legjobb választás volt. Kényelmes, biztonságos autó, 5 literes fogyasztással, nyomatékos motorral, nagyon jó felszerletséggel. A fenntartási költségei, szervizei mondjuk nem voltak a legolcsóbbak, de akinek modern technika van a sejhaja alatt, az ne várja el, hogy zsiguli árszintű legyen a szerviz, ezt már az elején elfogadtam!

Megérte. Ha visszamennék az időben, ma is ugyan ilyet vennék.