Bűntetnek-e hogyha lakott területen 60-al megyek 50 helyett?

Közigazgatási bírságot csak 65 felett kaphatsz (sebességhatár + 15 km/h). Ez az ami minimum 30 ezer és a tulajdonos kapja, ennél nem lehet arra hivatkozni, hogy hozzátartozód vezetett.

Ennél kisebb túllépés esetén csak szabálysértési bírságot kaphatsz, ezt általában a helyszínen szokták kiosztani. Mivel utólag hivatkozhatnál arra, hogy egy hozzátartozód vezettet.

Ha nem állítanak meg akkor nem.

100 km/h seb.határig 15 km/h, afelett 20 km/h a ráhagyás, és 3 km/h a traffipax mérési hibahatára.

Ha megállítanak a helyszínen akkor 53-ért is kaphatsz helyszínbírságot.

Tehát lakotton 60-ért nem megy postán csekk, csak helyszínen, ha megállítanak.

50+3-tól büntethetnek ha meg is állítanak, 5-10ezer ft, de ilyennel már nem igazán foglalkoznak.

65+3-tól jöhet postán a csekk, ez 30ezertől kezdődik függően a sebességtől.

Büntethetnek.

A gyakorlatban viszont nem igazán állítják meg az embert, a közig.bírság viszont csak igen durva, 30% feletti sebességtúllépésért jár. Ezzel gyakorlatilag legalizálva van a gyorshajtás...

Nem csodálom, hogy ezt is, azt is mondanak. Sokan meg vannak győződve arról, hogy a közigazgatási bírsághatárig túl szabad lépni a megengedett legnagyobb sebességet, ez megengedett, és azalatt nem bírságolhatnak. Nyáron volt is itt olyan kérdés, hogy hová fordulhat panasszal, mert lakott területen 62 km/h sebességet mértek, és így jogtalanul (!) megbírságolták. Ő kínosan szabályosan közlekedik, nagyon figyel arra, hogy lakott területen sose lépje túl a 63-64 km/h-t.

Azért vezették be adott sebességtúllépésnél a közigazgatási bírságolást, hogy ne lehessen a „hozzátartozóm vezetett, de nem nevezem meg, mert élek a szabálysértési törvény adta jogommal: megtagadhatom a tanúvallomást, ha magamat vagy hozzátartozómat szabálysértéssel vádolnám” szöveggel megúszni a bírságot úgy, hogy senki se fizessen.

Lakott területen a 60 km/h még nem éri el a közigazgatási bírsághatárt, de mint minden szabálysértésért, természetesen, ezért is kiszabható bírság, hiszen túllépi a megengedett legnagyobb sebességet.

A levelezgetés a hamis kimentések miatt nem nagyon eredményes, ezért ilyen esetben - a gyakorlatban – a helyszíni bírságolás jelenti a megvalósuló bírságolást. Csakhogy ehhez élőerő kell, ami nem nagyon van. Nyaranta szokott meglepetés lenni, amikor a tanulórendőrök gyakorlatoznak, ilyenkor még a lakott területen kívül fel nem kapcsolt világításért is beszerezhető bírság, nemhogy sebességtúllépésért. Illetve, mostanság is, mert kezdenek rászokni a rendőrök a civilautós, közlekedés közbeni ellenőrzésre, mérésre. Szabálytalanság tapasztalásakor – mint annak idején a Kojak filmekben – villogó ki a tetőre, sziréna bekapcsolva, és jön a nagy találkozás. Azt gondolom, hogy erősödni fog az ilyen típusú ellenőrzés, mert a fixen telepített ellenőrzőpontok (útszelvény számot, még a GPS koordinátáikat is megadott hozzájuk a rendőrség) unalomig ismertek, de még a mozgó mérők sem elég hatékonyak. (És, nem csak jelentős sebességtúllépés okoz halálos súlyos, vagy baleseteket.) A VÉDA rendszer beszerzése EU-s támogatásból történt, a halálos balesetek számának adott mértékű csökkentését vállalva, de ez nem teljesül. Sőt! Nem csökken, hanem nő a szám. Első intézkedésként megszüntették a mozgó eszközök helyének, időpontjainak közlését. Aztán mindenféle nem várt helyre tették: szemetes zsákok közé, ponyvás teherautó platójára stb. Úgy tűnik, most a civilautós ellenőrzést vetették be.

Mindenesetre, nem lehet biztosra venni, hogy nem adódik bírság ha valaki a megengedett 50 km/h helyett 60 km/h-val halad. Egy dolog úszható meg, csak közigazgatási bírsághatárt elérő esetekben adható előéleti pont (büntetőpont); 50 helyett 60-ért nem.

(Az itt is említett +3 km/h-s engedményt se vegye senki biztosra. Hitelesítéskor, 100 km/h határig, az álló helyből mérő eszközöket ±3 km/h, a mozgó helyről mérő eszközöket ±5 km/h tűréshatárig; 100 km/h felett az álló eszközöket ±3%, a mozgó eszközöket ±5% tűréshatárig megfelelő pontosságúnak minősítik. Mivel a megfelelőnek minősített álló eszköz 3 km/h-val többet is mérhet, mint a tényleges sebesség, ezért, pl. az 50 km/h+15 km/h=65 km/h közigazgatási bírság alsó határnál 68 km/h-ra állítják az érzékelés küszöböt. Így, nem fog pl. 64 km/h-s tényleges sebességnél 64+3=67 km/h-t mérve, „felizgulni”, hiszen azt méri, hogy 67-tel halad, vagyis túllépte a 65-öt. Igen, de 68-as alsó határra van állítva. Pontos eszköznél, valóban csak akkor mér, ha a tényleges sebesség meghaladja a 68 km/h-t. De mi van ha +3 km/h a mérőeszköz tényleges pontossága? Akkor 65 km/h tényleges túllépése esetén – a beállított – 68 km/h sebesség túllépést méri. Vagyis, egyedi mérőeszköz függő, hogy mikortól mér. Pl. ha -3 km/h az eltérése, akkor csak a tényleges 71 km/h túllépést fogja – a beállított – 68 km/h túllépésének mérni. Azaz, mérőeszköztől függ, hogy már a 65 km/h túllépését is zokon veszi, vagy csak a 71 km/h túllépését. Vagyis, fényképezős, levél- és csekk küldés az üzembentartónak (közigazgatási bírság) esetben, 50 km/h-s megengedett legnagyobb sebesség esetén 65 km/h sebességig „radar alatt” lehet közlekedni; 65 km/h fölött 71 km/h-ig tartományban már kapható bírság, ez eszköz pontosság függő; 71 km/h fölött biztos. Mozgó eszköznél (mozgó autóból mérés) 70 km/h ra állítják a lehetséges +5 km/h-s többletmérés miatt, és a tényleges sebességet tekintve – eszköztől függően - 65 km/h–75 km/h tartományban kezdődne a közigazgatási bírsághoz a mérés, de nekik nem szükséges 65 km/h tényleges sebesség túllépésétől mérni, hiszen megállítással, jóval kisebb túllépésért is tudnak bírságolni; nincs olyan, hogy nem ér a nevem, imádott anyósom vezetett, de a világ minden kincséért se mártanám be.)