Ennyire bonyolult a KRESZ, hogy legnagyobb professzora sem vállalná el az átírását?

Nem bonolult, de el is mondja a riportban, hogy a jogszabályokkal összhangban kell lenni minden pontjának, nem mondhat ellent egyiknek sem, ő pedig nem jogász, nem ismeri az összes jogszabályt.

Az viszont teljesen járható út lenne, hogy néhány szakember mrgfogalmazna, hogy melyek azok a pontok amelyeken mindenképpen változtatni kellene, és a javaslatokat a törvényalkotók beépítenék a jogszabályokba.

Renfszeresen visszatérő ötlet pl, hogy a kerékpárosoknak is legyen kötelező a jogosítvány.

Ezt nemzetközi egyezmény tiltja, tehát bem elég csak a magyar jogszabályokat ismerni. (ez egy közismert példa)

A jogszabályok összhangjának vizsgálata egy külön szakterület: a kodifikáció. De, a KRESZ esetén, bizonyítottan, legalább egy esetben vagy hibáztak, vagy a jogalkotó figyelmen kívül hagyta az észrevételüket.

„48. § (7) A gépkocsiban vagy a mopedautóban - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.”

De! Az erről rendelkező jogszabály – 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet

a közúti közlekedés szabályairól, azaz, a KRESZ – a fogalmak közt nem határozza meg a gyermeket, azaz, milyen kortól milyen korig gyermek.

Többféle jogszabályban szerepel gyermek (hogy csak kettőt említsek: a Nemzeti köznevelésről és a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényekben). Meghatározzák, hogy az adott jogszabályban kit tekintenek gyermeknek; a BTK-ban még a bűncselekmény fajtájától is függ, változó. Ezek, és a többi jogszabályspecifikus meghatározás nem vonatkoztathatók a KRESZ-re.

Amikor a KRESZ-be került a jogszabály, a Polgári Törvénykönyv tartalmazta a kormeghatározást: gyermek, fiatalkorú stb. Akkor, bár a KRESZ nem határozta meg és nem is hivatkozott más jogszabályra; egyértelmű volt a gyermek fogalma. Aztán, a 2013-ban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv csak kiskorú és nagykorú személyt határoz meg: az általános korhatár a 18. életév betöltése, de meghatározott kivételes esetben 17 éves kortól lehet nagykorúnak elismertetni valakit. Ettől kezdve meghatározatlanná vált, hogy a KRESZ szerint milyen korig kötelező a gyermekbiztonsági rendszer. Adott testmagasság elérése esetén a hátsó-, illetve adott nagyobb testmagasság esetén az első ülésen elhagyható a gyermekbiztonsági rendszer, de ha valaki kisnövésű?

Jó néhány éve érdeklődtem a 1818-as kormányzati ügyfélszolgálaton. Minisztériumhoz irányítottak, ahonnan egy főosztályvezető válaszolt: joghézag. Ha eset kapcsán érdeklődöm, akkor bírósághoz kell fordulnom, eseti határozattal dönthetnek; akkor kiderül számomra, hogyan értelmezi az adott bíró. Ez nem kötelez más bírót, hacsak el nem jut az ügyem a Kúriáig és nem hoznak jogegységi határozatot, mert akkor az, kötelezi a bírókat.

És ez csak egy meglévő ügy. Magyarországon a magyar jogszabályokon kívül figyelembe kell venni legalább az EU határozatait, állásfoglalásait is, de minden más, akár kétoldalú, akár többoldalú nemzetközi jogegyezményt is. Nagymértékű KRESZ változtatásnál rengeteg probléma adódik, akár önmagában a konkrét rendelkezéssel, de más jogszabályokkal való összefüggésben még több; egy-egy akár jogszabálylavinát is kelthet.

Nem véletlen, hogy sok időbe telt a quadok, mopedautók jogszabályba emelése, és az sem, hogy jóideje húzódik az elektromos rollerek, kerékpárok, segwayek stb.-k ügye. A lehetőségeket erősen bekorlátozza a meglévő közlekedési infrastruktúra, hozzáértve azok szabványait, előírásait is.

Azt nagyon nem értem, hogy Lázár miért a szörnyű Árpád hídi esemény után indult be nagyszabású KRESZ módosítás és vezetői engedély szerzés ügyben. Durván megszegték a jelenlegi KRESZ-t. Ha más lesz, az általa felvázolt egyértelmű, innovatív stb. akkor az, megszeghetetlen lesz? Akkor a törvényhozás és a kormány erősen kapaszkodhat, mert óriási szabálysértési bírságbevételtől esik el a költségvetés. Persze, nem.