A BKV járatokat mi alapján számozzák?

A metróvonalakat M betűvel és építészi sorrendjében egy számmal jelölik. A HÉV esetében őszintén szólva nem tudom, mi volt a rendezőelv, de a gyorsvasúti hálózat részeként a metrók mögé folytatólagosan vannak beszámítva és H betű előzi meg a számjegyet. A betétjáratoknak nincs külön számjelzésük.

A BKK nappali felszíni járatait 1-299 közé számozzák, 900-999 között pedig az éjszakai járatok vannak. 300-899 között a közép-magyarországi helyközi buszjáratok vannak számozva.

A blokkokon belül a legfontosabb rendezőelv az, hogy ne legyen redundancia, ezért nincs pl. 1-es busz (hiszen 1-essel jelölt járat már van, méghozzá villamos). Fontos az időrendiség és a hagyomány elve is: sok járat ma is viseli az indításakor kapott számát, ami az akkori járatindítások alkalmával folytatólagosan került kiosztásra. Egyes esetekben azonban a lyukak betömésével kapta a számát egy-egy viszonylat. Némely járat száma pedig a korábbi járatszámra utal, pl. a régi 6-os busz ma a 206-os.

Az új járatok száma általában utal egy másik olyan járat számára, amely a közelben vagy az új járattal közös útvonalon jár. Pl. 34, 134, 234. De a sorba számozás is előfordul pl. 182, 183, 184, ezek mind egymás elágazó járatai. A betétjáratok többnyire A, B, C szuffixumot kapnak. Az E a gyorsjáratokat jelöli, a G és K pedig a garázsmeneti útvonalakat.

A trolik számozása maga a velünk élő történelem: a II. világháború után a troliközlekedést Sztálin 70. születésnapja tájékán indították újra, az évforduló tiszteletére kapta az első vonal a 70-es számot.