A villamos miért "tuja"?

Az egész a "tujázás" szóból indult. Az valóban a bliccelést jelentette, mégpedig azt a módozatot, mikor a megállóban megvárták, míg elindul a villamos és felugrottak hátra, az ütközőre. Akkoriban ugyanis, mikor ez a szóhasználat kialakult, még kéttengelyes, nyitott peronos villamoskocsik voltak és mindegyiken volt kalauz. Nála kellett jegyet váltani, így a "felszállok, oszt' lyukasztok, ha gyön az ellenőr" módszer nem működött. Mikor a kalauz úgy látta, hogy a le- és felszállás befejeződött, beakasztotta a korlátot a peronon, csengetett, majd indult a villamos. Ekkor ugrottak fel a hátsó ütközőre a potyázni vágyó fiatalok, mert máshogy nem tudták megoldani a problémát (a peronra nem kapaszkodhattak fel, hiszen korlát zárta le, szemből meg nem volt jó közelíteni, mert elüthette őket a villamos).

Tehát ők a villamos hátulján utaztak, ebből lett a "há-tuja", vagyis a tujázás. A villamos meg azért lett tuja, mert azon szoktak tujázni, ennyire egyszerű.