Miért csökkentik a légnyomást a felszálló utasszállító repülőn? Nem képes tartani az utastér a földi nyomást? A 10ezer m-re és magasabbra szállókra értem. Üdv

10.000 m magasságban a külső légnyomás a tengerszintinek kevesebb, mint az egynegyede. Ha a repülőgépben tengerszinti nyomást szeretnének megtartani, az óriási terhelést jelentene a sárkányszerkezetnek, ezért sokkal kedvezőbb, ha alacsonyabb nyomást állítanak be, ami kevésbé terheli a sárkányszerkezetet és a tömítéseket. Egyszerűbb így repülőgépet tervezni. Sőt, a kompresszornak sem kell akkora teljesítménnyel mennie, hogy előállítsa a megfelelő légnyomást, így csökken a hajtóművek üzemanyag-fogyasztása (bár amennyire tudom, ez csak pár százalékot jelent, igaz, most már ez sem mindegy).

Egyébként pedig nincs is szükség a tengerszinti légnyomásra a repülőgépek utasterében. Az utasok azt a pár órát gond nélkül kibírják, nem lesz maradandó egészségkárosodásuk. Persze nehezebb lélegezni, kevesebb levegő jut be - viszont a repülőgépen az utasok általában ülni szoktak, ahhoz meg nem kell túl sok levegő. Aránylag ritka, hogy a repülőgépeken bárki is sportoljon. Ahhoz mondjuk már nem lenne elég a légnyomás, igen rövid idő alatt kifulladna a delikvens.

Valóban: a pilótáknak észnél kell lenniük. De hidd el, azok a mérnökök sem hülyék, akik ezzel foglalkoznak, úgy találták ki a fedélzeten megtartott nyomásértékeket, hogy a pilóták egy hosszú út során se ájuljanak be a műszerfal alá. Figyelniük kell, de - pár szélsőséges esettől eltekintve - nem szükséges komoly fizikai munkát végezniük, tehát bőven elegendő számukra a levegő.

Egyébként meg biztosan lehetne tervezni olyan repülőgépsárkányt, ami 10.000 méteren vagy akár magasabban is képes légköri nyomást megtartani az utastérben. Lehet olyan erős szerkezetet készíteni, csak az olyan gép sokkal nehezebb, ezért nagyobb felhajtóerőt igényel, a nagyobb felhajtóerejű szárnynak nagyobb a légellenállása, ennel leküzdésére nagyobb hajtóműteljesítmény kell, több üzemanyagra van szükség... De annyival nem jobb a végeredmény, mint amennyivel többe kerül az ilyen gép üzemeltetése. Csökkentett utastéri nyomással is lehet embereket szállítani akár 10.000 km fölötti utakon is, akkor meg minek erőlködni a normál légköri nyomás megtartásával, ha drágább szerkezetet igényel?

Az a 0,75 kg négyzetcentiméterenként meg lehet, hogy több. A gép körül áramló levegő nyomása könnyen lehet, hogy kisebb, mint a külső légköri nyomás. Egy 70 méter hosszúságú, 6 méteres átmérőjű törzs esetén (mondjuk Boeing 777) már az sem kis terhelés, ami ekkora nyomáskülönbségből származna. Értem én, hogy vastag az alumínium, lehet, hogy nem robbanna szét azonnal, de biztos, hogy hosszú távon fáradna az anyag, nem lehetne biztonságosan üzemeltetni.

WizzAir kapitány barátom meséte, hogy a megengedett nyomáskülönbség 8,6PSI azaz kb. 60kPa.

Gyakorlatban 8 PSI különbséget szoktak tartani, szóval ha pl. 10 000m-en repülnek és kb. 26kPa a nyomás akkor az utastérben 81kPa lehet, ami kb. 1600 méteres hegynek felel meg.