Ilyen esetekben a kalauz miért nem enged át a helyjegyes kocsiba?

Tegyük fel, hogy neked instant kakaópor kell. Bemész a boltba, meglátsz a polcon 2 félét: a Nesquiket x összegért, és a Tesco gazdaságost feleannyiért. Választhatsz, hogy neked a kettő közül a sz@r, de olcsó, vagy a jó, de drága változat kell. Kiválasztod az olcsót, mert spórolni akarsz, de természetesen közben tisztában vagy vele, hogy a drágább jobb. Hazaviszed, kibontod, megkóstolod, rájössz, hogy ez bizony moslék. Jogosan nyavalyogsz vajon ekkor? Hiszen lett volna lehetőséged a drágább fajtát választani, mégsem tetted. Remélem, érthető a hasonlat.

Másrészt hogy döntöd el, ki mehet át? Egyáltalán milyen jogon megy át valaki, amikor a többi nem mehet? A kalauz megengedi, hogy mit tudom én x ember átmenjen, de én akkor jogosan hőböröghetnék, hogy a mellettem levő, aki ugyanúgy nem fizetett helyjegyet, mint én, átmehetett ingyen a kényelmesebb kocsiba, nekem meg maradnom kell az undorító büdös műbőr ülésen.

Legegyszerűbb tisztában lenni vele, hogy miért fizettél. A sima jegy csak az útiköltségedet fedezi, ülőhelyet nem garantál. Ha rendszeresen jársz vonattal, nyilván tudod, hogy abban az időpontban sokan utaznak, megvan rá a lehetőséged, hogy helyjegyet válts.

(Mindeközben az én válaszomat egy díszpolgár/MÁV-os dolgozó/MÁV-os sëggnyäló/troll máris lepontozta. De legalább előkerült a kajás példa is, bár szinte hihetetlen módon ezúttal nem kenyérrel lett összehasonlítva egy szolgáltatás, habár így is fizikai képtelenség összehasonlítani a két dolgot.)

Itt komolyan mindenki vigyorogva bólogat, miközben érzi, hogy lehúzzák? Komolyan az a normális, hogy heringek módjára állunk a forrásponthoz közeli vagonokban, mindezt elég sok pénzért? Legyen különbség a két vonatnem közt, persze, azért van - de azért ne legyen már luxus az, ha kulturált körülmények közt utazik az ember, ne arra kérjék már el a pótjegyet, hogy jó esetben a 21. század alapkövetelményeinek megfelelő vagonba terelik a népet.

Én gyűlölöm a Nyugatot, de ott bizony az ilyenből közfelháborodás lenne, és nem a vasúttársaság pártját fogná se a média, se az utasok (miért is kéne?), hanem a fizető emberekét. És bizony valamiféle kárpótlást is ajánlana a vasút az utasoknak. Mindezt úgy mondom, hogy én vasútbarát vagyok, de amit a MÁV szolgáltatás jogcímen művel, az az emberiség elleni bűncselekmény (ismételten: amikor még a dolgozók is undorral gondolnak a cégükre, ott valami nincs rendben).

Várom már, hogy mikor lesz jogosítványom. Vagy mikor csődöl be a francba az egész és jön végre-valahára egy maszek. Mert ugye ne felejtsük el, hogy van Magyarországon egy másik vasúti személyszállítást végző vállalat is, ami többé-kevésbé magánkézben van. GYSEV-nek hívják és a színvonala egészen más, mint a nagyobbik cégé.

Emberek, gondolozzunk már egy kicsit a másik fél fejével is! Aki kifizeti a helyjegyet, az pontosan azért fizeti ki, mert szeretne kényelmesen, garantáltan ülve utazni. Ha viszont a zsúfoltság miatt odaengeded a helyjeggyel nem rendelkezőket is, akkor ugyanazt a szolgáltatást két utas két különböző áron fog igénybe venni és bosszús lesz az, aki többet fizetett érte.

Megjegyzem, ma is lehetséges átülni helyjegyes kocsiba: a helyjegy áránál magasabb díj ellenében ugyan, de elfoglahatod a fennmaradó helyeket addig, amíg oda helyjeggyel rendelkező utas nem érkezik.

"Komolyan az a normális, hogy heringek módjára állunk a forrásponthoz közeli vagonokban, mindezt elég sok pénzért?"

Nem normális, így van. Csakhogy erre nem az a megoldás, hogy a helyjegyes kocsiba pár embert átengednek. Eléggé világosan leírták, miért (kiket, miylen jogon).

A MEGOLDÁS az lenne, hogy normális hosszúságú vonatot járatnak, hogy a szerelvény összeállításakor odafigyelnek az utaslétszámra, ahogy az kötelességük is lenne! A kocsipark állapotáról, meg a hőmérsékletről is lehetne beszélni...

Az IC már évek óta semmilyen pluszt nem nyújt, ahogy említették már itt, simán besorolnak IC-be elővárosi kocsikat (sőt, van, hogy az IC elővárosi motorvonat, na az az igazi vicc). Ha még IC kocsi is, akkor sincs benne semmi különleges, ami átlagos elváráson felüli lenne.

Innentől kezdve teljesen jogos a felháborodás, amikor egy hibrid vonaton csak azért nem lehet jópár helyet elfoglalni, mert valaki ráfirkálta a kocsira, hogy "IC".

Persze, nem a kalauznak kellene elintézni ezt a helyzetet, hanem a vasútnak meg az államnak. De nem számít elsődlegesnek a közlekedés rendbetétele, mert sokkal fontosabb a parasztvakítás immár 25 éve.

A kajás példát meg ne hozzuk már fel. Akkor lesz talán elfogadható a párhuzam, ha 2 féle kakaót lehet majd kapni: az egyiket csak-csak meg lehet inni, a másik meg szárított szarból készül. Ugyanis ez most a MÁV.