Régen hogy épültek olyan hatalmas és átfogó vasútvonalak a semmiből, mint az 1800-as évek közepén Mo. -n vagy a cári Oroszországban? Miért van, hogy ma már egy M0-ást se tudunk megépíteni vagy egy Balatoni vasútvonalat felújítani?

Szándék kérdése is, de az sem mellékes, hogy ebben a globalizálódó világban a gazdasági szemlélet is megváltozott.

A XIX. század a nagy ipari beruházások évszázada, ekkor váltják le a ló-vontatta közlekedési eszközöket gépekre, a gépeknek szilárd, stabil utakat építenek, de az építőiparban is forradalmi változások mennek keresztül ()köszönhetően az ott is elterjedt munkagépeknek is).

Ez nem is Európában szembetűnő változás, Amerikában a század elején még fából ácsolt, poros, sáros városok épülnek, a század végén már épülnek a felhőkarcolók, széles aszfalt utak, kiépült a vasúthálózat.

Egy évszázadnyi idő alatt teljesen újjá építik a városaikat.

Mindezek mozgatórugója azonban az, hogy a beruházóknak ebből jelentő profitjuk van, s ez a legfontosabb különbség.

Manapság már egy útépítésre, vasútépítésre úgy tekintenek, hogy az nem nyereséges beruházás, építsen utakat az állam.

Az 1800-as években a magántőke is jelentős mértékben hozzájárult az úthálózatok építéséhez, ennek voltak ugyan negatív következményei is, pl a vasútállomás a falutól 6-8 kilométerre esett, a vasút nem is érintette a falut: a gróf elvárta a pénzéért, hogy a major közelében legyen az állomás.

Régen nem volt ennyire eladósodva az ország.

Nem volt annyi alválalkozó és politikai blabla.

Épitettek mindent ha kellett ha nem, mert akkor az volt a "menő".

Most pedig isszuk ennek levét.

A hiteleket ugye vissza is kell fizetni.

Vesszük fel a támogatásnak állcázott hiteleket, illetve a hitelek kamatára is hiteleket veszünk fel.

Az MO is lett bővítve és ha nem is teljes, mégis ki van építve jórészt, és nem mondhatni, hogy makadám út, lehet 90-100-zal is teperni.

A balatoni vasútvonal is volt és lesz is fejlesztve, mind a déli, mind az északi parton ma is jó vasútvonal üzemel.

A 19.sz-ban is hitelből építkezdtek, mint manapság.

"Az 1800-as években a magántőke is jelentős mértékben hozzájárult az úthálózatok építéséhez, ennek voltak ugyan negatív következményei is, pl a vasútállomás a falutól 6-8 kilométerre esett, a vasút nem is érintette a falut: a gróf elvárta a pénzéért, hogy a major közelében legyen az állomás."

Akkoriban még gőzmozdonyok közlekedtek és a házak teteje nádtető volt. Eléggé nagy károkat tudott/ tudott volna okozni.

#5:

ahha persze...

"Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése és a kiegyezés között a magyarországi vasutakat osztrák és magyar magántársaságok építették a bécsi abszolutista kormány felügyelete alatt. Magyarországon, akárcsak a világ legnagyobb részén a vasutak különleges engedélyekkel, feltételekkel alapított magánvállalkozások voltak, amelyek működését az állam különféle kedvezményekkel segítette, és jelentős profitot hoztak tulajdonosaiknak."

Akkor ez mi? Akkoriban jobban a magánvállalkozásoké volt a szerep, nem úgy mint ma.

# 7: Közgép nem állami?

Na mindegy, az üzemeltetés és a hivatásforgalom is a magáncégeké volt.