Nekem nagyon-nagyon nehéz volt.
Iszonyú sokat tanultam és így is kb 4 egészes átlag körül mozogtam. Olyan tárgy pedig nem volt, amiből elég lett volna figyelnem.
Sajnos erős megfelelési kényszerem volt, így nem voltam képes elengedni az engem végképp nem érdeklő tárgyakat se.
Egyébként sajnos görcsös voltam és ez mindenre rányomta a bépyegét, a pályaválasztásra is.
Most lesz a 3. évem a gimiben, de azt kell, hogy mondjam igen, legalábbis az előző tanév nem volt egy sétagalopp. A 9. még nem volt vészes, nekem nem volt nehéz a váltás, mert már általános iskolában elég magasak voltak a követelmények, de a 10.-et nagyon utáltam. Egy csomó óránk volt, annyi mint egy 12.-esnek, azt kivéve, hogy nekik faktokból, tehát olyan órákból, ami érdekli őket. Egyes tanárok már 10.-ben "kisfaktot" csináltak, a biosztanárunk pl. úgy kért szàmon mindent, mint egy emelt érettségi, holott az osztály 90%-a nem akart emeltezni.
Úgyhogy remélem a jövő év jobb lesz valamivel.
Az előzőhöz hasonlóan én is harmadikos leszek.
A 9. egyáltalán nem volt nehéz. Tizedikben viszont a kémiát nagyon komolyan vette a tanárunk, minden héten írtunk röpdogát, volt hogy egy héten többször is (biosz-kémja tagozatra járok).
Elég erős gimibe jártam, és őszinte legyek igen sz*pattak a tanárok. Szerettem tanulni, de magyart meg törit utáltam, főleg utolsó évben. De úgy voltam vele, hogy előnnyel indulok majd egyetemen, hisz megtanít majd a gimi hogy milyen az mikor nagyok az elvárások és sokat kell tanulni. Aztán egyetemre kerültem és rájöttem, hogy felesleges volt gimibe mennem. Egyetemen már azt tanultam ami érdekelt, ergó a tanulás nem volt kínszenvedés (mert magyart meg törit csak úgy tudtam tanulni), kevesebbet is tanultam mint gimi utolsó évében. Egyedül matek és fizika volt más, egyetemre rengeteget gyakoroltam otthon, suliba volt olyan tz amire nem is tanultam vagy ha tanultam is általában max 3-4 óra doga előtti napon.
Szóval röviden összefoglalva engem kínoztak gimibe, életem legrosszabb 4 éve volt. És semmivel se voltam előrébb mint egy szakközepes, csak annyival hogy ha sokat kellett tanulni, akkor nekem nem volt szokatlan.
Egyáltalán nem.
És nem azért mondom, mert már nagy egyetemista vagyok, aki utólag máshogy látja a dolgokat, hanem azért, mert már akkor is könnyűnek éreztem, és azóta is nagyon sajnálom, hogy nem mentem inkább kicsit messzebbre valami versenyistálló gimibe, ahol talán valamennyit kellett volna tanulni nekem is.
Nehéz volt igen (szakgimi). De nem tanultam semmit, és így is meglett a 2-es mindenből. Érettségire se tanaultam, de azon is átmentem.
Levezetve a kérdésedben szereplő osztást: nehéz/nehéz=1*nehéz
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!