Hogyan lehet hatékonyan tanulni egyetemen?

Tantárgyfüggő...

Ha számolós, akkor rengeteget gyakorlok. Eleinte mintapéldák alapján, aztán csak a példatár.

Ami tanulós, ott kézzel kidolgozom a témaköröket, és azt olvasom át többször. Pár nap múlva újra.

#1: a G kódokat hogyan lehet a legkönnyebben megtanulni? 😅

Tisztelt #3-as! Érdekes a fölvetett kérdés. De gondoljuk meg, mennyivel nehezebb lenne megtanulni, ha a G betű helyett is valamilyen szám lenne.

A válasz meg az, hogy ezeket a kódokat igazából a gyakorlatban lehet megtanulni legjobban. Aki CNC-re csinál rendszeresen művelettervet a gyakorlatban és CNC-kódokat ír, az belejön és idővel rutinszerűen megy. A másik dolog, hogy mindez adott vezérlő esetén érvényes. Napjainkban már kismillió féle vezérlés van, mindenki azt tudja jól, amelyiken dolgozik. Még a 80-as évek végén ez egyszerűen ment, mert a HUNOR vezérlésnél kb. csak G1, G2, G3 volt. Na meg persze G0 a gyorsmenet. Igazából azzal is meg lehetett csinálni mindent, pl. menetvágást, csak ugye ki kellett számolni a menetemelkedésnek megfelelően hogy a főorsófordulat és az előtolás összhangba legyen. Ezt megkönnyítendő, az NCT vezérlésekben már ott van mondjuk a G76-os menetvágó ciklus, meg kell adni a menet paramétereit, és voálá, le fogja esztergálni a gép a menetet, anélkül hogy különösebb számításokat végeznénk. Na jó, ez teljesen nem igaz, mert az egyik paraméter a magátmérő, amit nem tud mindenki fejből. Van viszont menettáblázat, onnan ki lehet lesni ezt. Vagy rutinosabbak tudják, hogy a magátmérőt úgy kapjuk, hogy a menetemelkedés 1,23-szorosát kivonjuk a névleges átmérőből. (Legalábbis normálmenet esetén, ami a legelterjedtebb a gépiparban). Kissorozatú gyártásban (ahol nem a szériagyártásnak megfelelő monoton munka megy) dolgozó rutinos tapasztalt CNC-forgácsolók ezt így csinálják.

Aztán persze más vezérlőnél máshogy vannak a dolgok, bár a G-kódokban sok hasonlóság van. Aki mondjuk NCT2000-en tanul, eleinte furcsa áttérni mondjuk a Siemens 840-es vezésrlőre. Ja és ott is A-tól D-ig megy legalább í típus. Még NCT-n belűl is van eltérés, aki emlékszik még az NCT90-re és utána NCT200-on dolgozott, az tudja. Pl. az NCT90-en egy egyszerű simítási ráhagyásra is külön ciklusszervezést kellett írni...

Na szóval ez a történet, talán hosszúra sikeredett, de remélem, a lényeg lejött. A G-kódokat tehát igazából a rendszeres használattal tanulhatjuk meg. De nincs ez másképp az informatikai programozásnál sem. Hát a Pascal most már nem annyira divat, de a C-nyelv, C++ manapság is erősen elterjedt. Elméletben sokmindent meg lehet tanulni, változók deklarálása, for-ciklus, while-ciklus, stb. de igazából rutinszerűen azok fogják tudni, akik ebben dolgoznak, vagy gyakornokoskodnak, vagyis a napi szintű használat az, ami által egy felső rutinszinten megtanulja az ember ezeket.

Egy picit még folytatva a gondolatmenetet, hogy miért is van a sok G-kód. Mert igazából minden esztergálási, marási folyamatot meg lehetne csinálni kizárólag G0,G1,G2,G3 használatával.

A sok G-kód igazából azért van, hogy a sok geometriai számítást megtakarítsuk. Tehát igazából valamit valamiért: pl. adott G-kód tudja azt, hogy a szerszámátmérőt, vagy a lekerekítési sugárt hogyan vegye figyelembe. Egy egyszerű lekerekítés esetén is, ami geometriailag egy negyed tórusz, elég nehézkes lenne matematikailag leírni az esztergakés egy adott pontjának a pályáját, merthogy az nem egy negyedkörív lesz! Na erre van pl. az interpolátor, ami numerikusan kiszámítja neked az összetartozó x-y értékpárokat az idő függvényében.

Ez a fajta metódus teljesen analóg pl. a numerikus matematikai programcsomagokkal. Ha van neked mondjuk egy csúnya nemlineáris diffegyenleted aminek nincs analitikus megoldása, de meg kell oldani (mert ugye a mérnök nem mondhatja hogy nincs megoldás az adott problémára...) akkor ott vannak ezekben a szoftverekben a beépített megoldók. Nem kell külön leprogramoznod mondjuk a negyedrendű Runge-Kutta-féle algoritmust, mert be van építve a szoftverba. Van egy help-je a szoftvernak, megnézed hogyan kell használni, és használod.

Vagy ha van neked egy időbeli jeled, és a periódikus komponensek kellenek, akkor ott van beépítve a szoftverbe az FFT (Fast Fourier transform, gyors Fourier-transzformáció) és kirajzolja neked a jel spektrumát. És még sorolhatnám a példákat napokig, mert az informatika a mérnöki gyakorlatban soha nem látott mértékben terjedt el. Még egy utolsó példa, ez pedig a végeselem-módszer, ami szoftveresen használható. Ott sem neked kell leprogramozni az interpolációs polinomokat, a Gauss-féle kvadratúrát, stb. Készen be van építve a szoftverekbe. Ez ugye olyan mint a menetvágó ciklus CNC-n, csak matematikailag egy kissé más szinten, mert ugye a háttérben kőkemény variációszámítás van, azaz felsőbb matematika. Talán a Brachistochron-problémát, vagy a Dido-féle feladatot felvetés szintén egy középiskolás is megérti, azonban a megoldás nehézkesebb, szóval igen komoly matematika van a háttérben. És akkor itt még egy csomó matematikai kérdés felvetődik, Hilbert-terektől kezdve a Szoboljev-terekig, mert ugye egy végeselemes módszernél ezek mindig ott vannak a háttérben (mégha a szoftvert használó gyakorló mérnök ezt nem is tudja).

Magolni nem szabad műszaki pályán, nem éri meg. Talán a gyakorlás itt is a célravezető, ahogy azt magad is javasoltad a kérdezőnek. Először megírod a programot egy egyszerű lépcsős tengelyre, utána teszel rá ráhagyásokat is, aztán bonyolítod a feladatot. raksz bele lekerekítést, beszúrást, menetet, szabványos menetkifutást, kúpot stb. amíg van fantázia, a végén még meg is kedveled. Vannak CNC szimulátor programok, az NCT90-hez talán még az nct honlapján is találsz ilyet, ami legálisan letölthető. Megírod a kódot, és animációban megmutatja neked a forgácsolás folyamatát, megrajzolja a szerszámpályát, stb. ott ellenőrizheted hogy klappol -e minden. Talán a futtatással lehet némi gond, mert az még DOS-ban íródott, így kell egy áthidaló, de szerintem egy egyetemistának ez ma már nem probléma.

Aztán persze vannak egyéb helyek, amelyek nem feltétlen a legális voltukkal jellemezhetőek, ott is lehet találni...nem folytatom a gondolatot, egy egyetemista úgyis tudja.