Melyik a jobb: egy középszerű mérnök, vagy egy kimagasló bölcsész?

De egy szép példa arra, hogy lehet a kettőt egyszerre is:

[link]

"Mit csinál egy kimagasló bölcsész?"

Fiatalabb korábban bölcsészként próbált megélni: egyetemi oktató volt, doktori ösztöndíjas volt, mellette próbálkozott amivel tudott – volt filmsorozata stb.

Utána megunta, hogy nem lehet belőle megélni, és elment menedzsernek. Ezáltal persze megszűnt kimagasló bölcsésznek lenni, hiszen már nem maradt ideje kutatásra, publikálásra, így a bölcsészetnek csak a partvonalán maradt (azért tart néha előadást, kiadják a könyvét, meg tanít egyetemen). Viszont lett belőle ha nem is kimagasló, de azért jó menedzser.

A bölcseszetnek István értelme. Pl, a szociolingvisztikai kutatások nagyon fontosak, és társadalmilag hasznosak. Van egy tanárom, aki egy olyan projekten dolgozik, ami a mélyszegénységben, telepeken élő nagyszámú roma lakosságnak az oktatásban való részvételét próbálja javítani. Nyelvészek és pedagógusok együtt dolgoznak ki új oktatási technikákat. Ha beválik, komoly előrelépést jelent, ezt mindenkinek be kell látnia.

A látszólag semmitérő akadémiai munkának pl.; irodalomtörténeti kutatások is van haszna, csak nem az amit elsőre gondolnánk. Az a funkciója, (erre jött létre a 19. században,) hogy fenntartsa, generációnként újratermelje a nemzetállam konstrukcióját. Az, hogy XY naplója egy kötetes, vagy kettő, csak az egyik kötet elveszett, a kutyát nem érdekli. A legkülönfélébb intézményeknek nem az a célja, hogy ilyen fölösleges kérdéseket megválaszoljanak, hanem az, hogy miközben gondolkoznak rajta, egész tevékenységükkel reprezentáljanak valamit.

Persze kérdezheti az ember, hogy mire jó a nemzetállami konstrukció, meg miért vannak még országok egyáltalán? Erre nem tudom a választ, de amíg a környező térségekben ilyen konstrukciók segítségével képviselik a lakosság követeléseit a többi terület lakosságával szemben (külpolitika, gazdaság, stb) addig a Magyarországnak nevezett terület lakosságának is ilyen módon kell szerveződnie, hogy be tudjon szállni a diszkurzusba.

Tisztelem és becsülöm a mérnökök és egyéb szakemberek munkáját, és arra kérem őket, hogy csak azért, mert nem olyan közvetlen a haszna, ne minősítsék meggondolatlanul haszontalannak a bölcsészek munkáját. Ennek is van haszna, még akkor is, ha nem olyan látványos, mint amikor egy mérnök leül, és tervez egy komplett új dolgot, és egy év múlva árulják a boltokban.

Ha valaki meg szeretne beszélgetni, írjon nyugodtan 🙂