Matematika R->R-be?

Figyelt kérdés

Heló, biztos triviális a kérdés, de ezt sosem értettem igazán ezt az R->R be képez vagy R+->R-be.

Konkrétan ez mit jelöl?

Pl van A és B halmaz, ahol a€A és b€B esetén f(a)=b ahol a€R+ és b€R?

Ilyenkor pedig "a" az X tengelyen csak + értéket vehet fel míg a "b" már lehet negatív is?



2020. dec. 26. 11:23
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
83%

1) Az összes valós számhoz valós számot rendel (pl f(x)=x)

2) Az összes pozitív számhoz valós számot rendel (pl g(x)=lnx)


Ami utána jön a kérdésedben, azt nem értem.

2020. dec. 26. 11:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 A kérdező kommentje:

Lehet hülyén jött ki, eléggé összemostam a halmazokkal.

Én úgy gondoltam, hogy a b "számpár" ahol a€A halmaznak és b€B-nek és minden ai-hez bi van rendelve, ahol ai csak pozitív valós szám míg bi "csak" valós lehet.


Amit írtál az nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy x érték esetén valamilyen értékel felvesz tehát abba képez?

pl x|->x^2 ez R -> R+?

x|->sqrt(x) az pedig R+ -> R+?

g(x)=lnx pedig azért jó R+ ->R mert az X tengelyen csak + lehet, míg a függvény értéke lehet negatív?

2020. dec. 26. 11:52
 3/13 anonim ***** válasza:
75%

Igen, ennyi. Tehát ha R+->R van, akkor „x” helyére csak pozitív valós számot írhatunk, még akkor is, hogyha a felírt függvény egyébként értelmes lenne a 0-ra vagy a negatív számokra. Például azért lehet erre a megszorításra szükség, mert a boltban -3,5 kg krumplit nem tudsz venni, pedig a krumpli teljes árát leíró k(x)=120*x függvény önmagában még értelmezhető is lenne x=-3,5-re.

Tehát egy függvény értelmezési tartományát/értékkészletét nemcsak a függvény fajtája korlátozhatja, hanem a körülmény is, amire fel akarjuk használni.

Érdekesség; általában mindig R->R szerepel a feladatoknál, még akkor is, hogyha egyébként nem minden R-beli szám használható fel. Például az


R->R f(x)=gyök(x)


is teljesen helyes, annak ellenére, hogy egyébként x helyére nem írhatóak negatív számok, és az eredmény sem lehet negatív. Ez azért van, mert ezzel egy SZÜKSÉGES feltételt fogalmaznak meg, tehát ezen a halmazon mozoghatunk, de ez nem jelenti egyenesen azt, hogy minden számot fel is kell használni.

Ha viszont úgy van írva, hogy

[4;végtelen[ -> [20;30] f(x)=gyök(x), akkor arra is oda KELL figyelni, hogy x helyére csak 4-től írhatunk számokat, és az eredménynek 20-tól 30-ig KELL esnie.


A lényeg: azzal a résszel csak akkor kell foglalkozni, hogyha a függvényt „csonkíntja”, középszinten általában csak a kikötést fedi le, így érdemi jelentősséggel nem bír.

2020. dec. 26. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 A kérdező kommentje:

Köszönöm!

Még annyival továbbvinni a szálat, ha van egy függvény ami pl egy gyökös kifejezés és azt mondod, hogy ez R->R-be képez viszont ha van egy kitétel, ahol valós számok halmazán sqrt(x) nem lehet negatív akkor ezeket így felírhatod, hogy

R->R, f: x|->sqrt(x), x>=0

? Vagy mindenféleképpen R+->R és akkor nem szükséges x>=0


Valamint, ha van egy ilyen, hogy f(x) = x+2 és x>=0 esetén mi a különbség

R+ -> R és R+ -> R+ között? Az értékek ugyan azok. Egyiknél elhagyható az x>=0 míg a másiknál nem? Csak erre tudok gondolni.

(Lehet ez a két kérdés ugyan az, így utólag elolvasva, de hátha nem)

Nagyon köszönöm!

2020. dec. 26. 12:57
 5/13 anonim ***** válasza:
100%

Tisztázzuk akkor :) :

Szigorúan véve a definíció: f:A -> B felírás pontos jelentése, hogy D_f (értelmezési tartomány) = A. R_f = f(A) (azaz A f általi képe, más néven értékkészlet) részhalmaza B-nek. A függvény egy olyan "kapcsolatteremtő" matematikai objektum ami BALRÓL EGYÉRTELMŰ. A pontos definíció ezt az elvet tartja szem előtt.


Két gondolat:

1. Nem mindig úgy adják meg A-t, hogy egyben értelmezési tartomány is. Emiatt vagy kiegészítő információként odaírják, hogy pl. x=>2, vagy nem írunk semmit. De minden esetben meg kell vizsgálni mi D_f. x>=2 feltűnése még nem biztos, hogy az értelmezési tartományt adja meg, csak a lehetséges legtágabb értelmezési tartományt. Igen x>=0 helyett elég az R^+_0. (^felsőindexbe, _alsóindexben) ennek a jelentése a 0 és a pozitív valós számok, csak + jellel a pozitív számokat jelentené.

2.R+ -> R és R+ -> R+ között alapvetően: Nincs különbség ha ugyanazon számpárokat írja le a függvény! De ha valaki megválasztja direkt miért úgy vagy így írja, lehet árnyalatnyi jelentése, hogy a hangsúly a pozitív számok közötti függvényeken van.

2020. dec. 26. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
100%

1) Természetesen lehet megadni több kikötést is, ekkor értelemszerűen a kikötések metszete fog érvényesülni (az is lehet, hogy nem lesz metszetük, akkor pedig a függvény nem lesz értelmezhető egy számra sem, érdekesség viszont, hogy ettől még a függvény függvény marad). Ahogy írtam, sok esetben kellenek is az egyéb kikötések, mert az R->R csak annyit jelent, hogy valós számot KELL beírnunk a változó(k) helyére, eredményül pedig valós számot KELL kapnunk, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen valós szám jó lesz. Tehát az R->R inkább kizár bizonyos számokat (például C-beli, vagyis komplex számokkal nem számolhatunk), de nem zárja ki az összes rossz számot (ezért írtam, hogy szükséges feltétel, ami egyben nem elégséges; a szükséges és elégséges feltételt a további kikötésekkel tudjuk meghatározni).


2) A konkrét példánál nincs különbség. Azonban ha x+2 helyett x-2 lenne, akkor az R+->R+ esetén hiába van az x=1 R+-ban, az érték, ami -1, nincs benne, tehát az x=1 mégsem használható.

Ha arra irányult a kérdésed, hogy az R+-nál kell-e az x>=0, akkor a válasz az, hogy nem kell, mivel a két kikötés metszete R+. Ha csak R van, akkor pedig csak akkor kell, hogyha a nemnegatív valós számok halmazán akarod/kell értelmezni a függvényt, viszont ez a halmaz nem egyenlő az R+-szal, mivel a 0-t is tartalmazza.

2020. dec. 26. 13:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 A kérdező kommentje:

Akkor a fenti példád szerint. Df = A és Rf = f(A) ami annyit tesz elemekre bontva, hogy ha ai €A akkor ai helyen f(ai) értéket veszi fel.

BALRÓL EGYÉRTELMŰ, mit takar?

Rf nem maga a B halmaz lesz? Tehát lényegében Df->Rf nem azt jelenti, hogy A->B? Rf miért B részhalmaza és miért nem valódi részhalmaz vagy miért nem egyenlő az Rf halmaz B halmazzal?

2020. dec. 26. 13:59
 8/13 A kérdező kommentje:
Köszönöm az eddigi válaszokat, kicsit mindig mintha jobban tisztulna a kép:)
2020. dec. 26. 14:03
 9/13 anonim ***** válasza:

Balról egyértelmű azt jelenti, hogy például az f(5) csak egyféle értéket vehet fel.

Például az f(x)=x^2 esetén f(5)=5^2=25.á, és más nem. Ez a függvény viszont jobbról nem egyértelmű (R->R-en), mivel a 25-öt az x=-5 esetén is megkapod. Olvass utána a szürjektív, injektív, bijektív fogalmaknak, ha jobban szeretnéd érteni.


Ahogy már többször is írtam, az R->R csak egy iránymutatás, hogy minek kell teljesülnie. Ha úgy jobban megérted, akkor a Df és az Rf halmazok az R-nek részhalmazai kell, hogy legyenek, adott esetben egyenlőek is lehetnek az R-rel (például az f(x)=x függvény esetén), de az is lehet, hogy csak egy számot tartalmaz (például az f(x)=5 konstans függvénynél hiába van R->R, az értékkészlet, vagyis az Rf csak az {5} halmaz lesz).

2020. dec. 26. 14:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:

#8

Ezen csodálkozom, mert a sok és hosszú válaszban rengeteg összevisszaság van. Itt az ideje, hogy elővegyél egy matematikakönyvet, és megtanuld a következő fogalmakat:

- függvény

- értelmezési tartomány

- értékkészlet

- hozzárendelési szabály

- a függvény lehetséges jelölései


Ezt kéne tenni néhány válaszolónak is.

2020. dec. 26. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!