Matematika R->R-be?
Heló, biztos triviális a kérdés, de ezt sosem értettem igazán ezt az R->R be képez vagy R+->R-be.
Konkrétan ez mit jelöl?
Pl van A és B halmaz, ahol a€A és b€B esetén f(a)=b ahol a€R+ és b€R?
Ilyenkor pedig "a" az X tengelyen csak + értéket vehet fel míg a "b" már lehet negatív is?
1) Az összes valós számhoz valós számot rendel (pl f(x)=x)
2) Az összes pozitív számhoz valós számot rendel (pl g(x)=lnx)
Ami utána jön a kérdésedben, azt nem értem.
Lehet hülyén jött ki, eléggé összemostam a halmazokkal.
Én úgy gondoltam, hogy a b "számpár" ahol a€A halmaznak és b€B-nek és minden ai-hez bi van rendelve, ahol ai csak pozitív valós szám míg bi "csak" valós lehet.
Amit írtál az nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy x érték esetén valamilyen értékel felvesz tehát abba képez?
pl x|->x^2 ez R -> R+?
x|->sqrt(x) az pedig R+ -> R+?
g(x)=lnx pedig azért jó R+ ->R mert az X tengelyen csak + lehet, míg a függvény értéke lehet negatív?
Igen, ennyi. Tehát ha R+->R van, akkor „x” helyére csak pozitív valós számot írhatunk, még akkor is, hogyha a felírt függvény egyébként értelmes lenne a 0-ra vagy a negatív számokra. Például azért lehet erre a megszorításra szükség, mert a boltban -3,5 kg krumplit nem tudsz venni, pedig a krumpli teljes árát leíró k(x)=120*x függvény önmagában még értelmezhető is lenne x=-3,5-re.
Tehát egy függvény értelmezési tartományát/értékkészletét nemcsak a függvény fajtája korlátozhatja, hanem a körülmény is, amire fel akarjuk használni.
Érdekesség; általában mindig R->R szerepel a feladatoknál, még akkor is, hogyha egyébként nem minden R-beli szám használható fel. Például az
R->R f(x)=gyök(x)
is teljesen helyes, annak ellenére, hogy egyébként x helyére nem írhatóak negatív számok, és az eredmény sem lehet negatív. Ez azért van, mert ezzel egy SZÜKSÉGES feltételt fogalmaznak meg, tehát ezen a halmazon mozoghatunk, de ez nem jelenti egyenesen azt, hogy minden számot fel is kell használni.
Ha viszont úgy van írva, hogy
[4;végtelen[ -> [20;30] f(x)=gyök(x), akkor arra is oda KELL figyelni, hogy x helyére csak 4-től írhatunk számokat, és az eredménynek 20-tól 30-ig KELL esnie.
A lényeg: azzal a résszel csak akkor kell foglalkozni, hogyha a függvényt „csonkíntja”, középszinten általában csak a kikötést fedi le, így érdemi jelentősséggel nem bír.
Köszönöm!
Még annyival továbbvinni a szálat, ha van egy függvény ami pl egy gyökös kifejezés és azt mondod, hogy ez R->R-be képez viszont ha van egy kitétel, ahol valós számok halmazán sqrt(x) nem lehet negatív akkor ezeket így felírhatod, hogy
R->R, f: x|->sqrt(x), x>=0
? Vagy mindenféleképpen R+->R és akkor nem szükséges x>=0
Valamint, ha van egy ilyen, hogy f(x) = x+2 és x>=0 esetén mi a különbség
R+ -> R és R+ -> R+ között? Az értékek ugyan azok. Egyiknél elhagyható az x>=0 míg a másiknál nem? Csak erre tudok gondolni.
(Lehet ez a két kérdés ugyan az, így utólag elolvasva, de hátha nem)
Nagyon köszönöm!
Tisztázzuk akkor :) :
Szigorúan véve a definíció: f:A -> B felírás pontos jelentése, hogy D_f (értelmezési tartomány) = A. R_f = f(A) (azaz A f általi képe, más néven értékkészlet) részhalmaza B-nek. A függvény egy olyan "kapcsolatteremtő" matematikai objektum ami BALRÓL EGYÉRTELMŰ. A pontos definíció ezt az elvet tartja szem előtt.
Két gondolat:
1. Nem mindig úgy adják meg A-t, hogy egyben értelmezési tartomány is. Emiatt vagy kiegészítő információként odaírják, hogy pl. x=>2, vagy nem írunk semmit. De minden esetben meg kell vizsgálni mi D_f. x>=2 feltűnése még nem biztos, hogy az értelmezési tartományt adja meg, csak a lehetséges legtágabb értelmezési tartományt. Igen x>=0 helyett elég az R^+_0. (^felsőindexbe, _alsóindexben) ennek a jelentése a 0 és a pozitív valós számok, csak + jellel a pozitív számokat jelentené.
2.R+ -> R és R+ -> R+ között alapvetően: Nincs különbség ha ugyanazon számpárokat írja le a függvény! De ha valaki megválasztja direkt miért úgy vagy így írja, lehet árnyalatnyi jelentése, hogy a hangsúly a pozitív számok közötti függvényeken van.
1) Természetesen lehet megadni több kikötést is, ekkor értelemszerűen a kikötések metszete fog érvényesülni (az is lehet, hogy nem lesz metszetük, akkor pedig a függvény nem lesz értelmezhető egy számra sem, érdekesség viszont, hogy ettől még a függvény függvény marad). Ahogy írtam, sok esetben kellenek is az egyéb kikötések, mert az R->R csak annyit jelent, hogy valós számot KELL beírnunk a változó(k) helyére, eredményül pedig valós számot KELL kapnunk, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen valós szám jó lesz. Tehát az R->R inkább kizár bizonyos számokat (például C-beli, vagyis komplex számokkal nem számolhatunk), de nem zárja ki az összes rossz számot (ezért írtam, hogy szükséges feltétel, ami egyben nem elégséges; a szükséges és elégséges feltételt a további kikötésekkel tudjuk meghatározni).
2) A konkrét példánál nincs különbség. Azonban ha x+2 helyett x-2 lenne, akkor az R+->R+ esetén hiába van az x=1 R+-ban, az érték, ami -1, nincs benne, tehát az x=1 mégsem használható.
Ha arra irányult a kérdésed, hogy az R+-nál kell-e az x>=0, akkor a válasz az, hogy nem kell, mivel a két kikötés metszete R+. Ha csak R van, akkor pedig csak akkor kell, hogyha a nemnegatív valós számok halmazán akarod/kell értelmezni a függvényt, viszont ez a halmaz nem egyenlő az R+-szal, mivel a 0-t is tartalmazza.
Akkor a fenti példád szerint. Df = A és Rf = f(A) ami annyit tesz elemekre bontva, hogy ha ai €A akkor ai helyen f(ai) értéket veszi fel.
BALRÓL EGYÉRTELMŰ, mit takar?
Rf nem maga a B halmaz lesz? Tehát lényegében Df->Rf nem azt jelenti, hogy A->B? Rf miért B részhalmaza és miért nem valódi részhalmaz vagy miért nem egyenlő az Rf halmaz B halmazzal?
Balról egyértelmű azt jelenti, hogy például az f(5) csak egyféle értéket vehet fel.
Például az f(x)=x^2 esetén f(5)=5^2=25.á, és más nem. Ez a függvény viszont jobbról nem egyértelmű (R->R-en), mivel a 25-öt az x=-5 esetén is megkapod. Olvass utána a szürjektív, injektív, bijektív fogalmaknak, ha jobban szeretnéd érteni.
Ahogy már többször is írtam, az R->R csak egy iránymutatás, hogy minek kell teljesülnie. Ha úgy jobban megérted, akkor a Df és az Rf halmazok az R-nek részhalmazai kell, hogy legyenek, adott esetben egyenlőek is lehetnek az R-rel (például az f(x)=x függvény esetén), de az is lehet, hogy csak egy számot tartalmaz (például az f(x)=5 konstans függvénynél hiába van R->R, az értékkészlet, vagyis az Rf csak az {5} halmaz lesz).
#8
Ezen csodálkozom, mert a sok és hosszú válaszban rengeteg összevisszaság van. Itt az ideje, hogy elővegyél egy matematikakönyvet, és megtanuld a következő fogalmakat:
- függvény
- értelmezési tartomány
- értékkészlet
- hozzárendelési szabály
- a függvény lehetséges jelölései
Ezt kéne tenni néhány válaszolónak is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!